Századok – 1977

Tanulmányok - Vass Henrik: A Nagy Októberi szocialista forradalom jelentősége és nemzetközi érvénye 1107/VI

A NAGY OKTÓBER JELENTŐSÉGE ÉS ÉRVÉNYE 1111 „a tapasztalatoknak mély filozófiai világnézettel és gazdag történelmi ismeretekkel megvilágított összegezése."2 Lenin Marx és Engels tanait olyan történelmi jelenségnek tekintette, amelyet a kapitalizmus új fejlődési szakasza, az imperializmus viszonyai között tovább kell fejleszteni, egyes tételeit kritikailag át kell értékelni, éppen az alapvető, lényegi tartópillérek megőrzése érdekében. Ugy véljük ugyanez kell, hogy legyen a mai kor kommunistáinak a viszonya a Nagy Október történelmi tapasztalataihoz. Hiszen a marxizmus-leninizmus lényegéhez tartozik egyfelől az elvhűség, a gondolati szilárdság, anélkül, hogy ez dogmatizmussá fajulna; valamint az állandó megújulásra való képesség, anélkül, hogy ez a lényegi tartalom kiiktatását, a revizionizmust igazolhatná. Ezt a dialektikus összefüggést fejtette ki Kádár János elvtárs az európai kommunista és munkáspártok 1976-os berlini konferenciáján: „Az egyes országokban önálló politikai tényezővé vált munkásosztály és az egész nemzetközi munkásmozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmusleninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista és munkáspártok . . . önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista-leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése."3 E követelmények valóra váltása elképzelhetetlen a Nagy Október és az általa elindított világforradalmi folyamat történelmi tapasztalatainak marxista eszmeiségű tanulmányozása nélkül. Eme tapasztalatoktól elválaszthatatlanok azok a következtetések is, amelyeket a szocialista építés nyújtott és nyújt a Szovjetunióban és a többi szocialista országban. Éppen a kritikai elemzés, a pozitív és a negatív tapasztalatok elméleti szintű rendszerezése adhatja meg Október jelentőségének igazi értékelését. Ezzel összefüggésben kell megemlíteni, hogy rendkívül fontos az elmélet és a valóság összhangjának folyamatos biztosításában — a konkrét helyzet konkrét elemzése. A „helyzet" fogalmának dialektikus értelmezésébe úgy véljük, a következő tényezők sorolhatók: egy ország gazdasági fejlettségének színvonala, a társadalmi feltételek, az egyes osztályok, rétegek erőviszonyai, szervezettsége, tudati állapota, továbbá a politikai és kulturális hagyományok össznemzeti szinten és az egyes társadalmi erők vonatkozásában, valamint a nemzetközi elhelyezkedés, kapcsolatok, a regionális és kontinentális nemzetközi viszonyok. Október tapasztalatainak nemzetközi, világméretű jelentősége tehát nem merülhet ki a forradalom nagy vívmányainak bármiféle felsorolásában. Az idő múlása eme tapasztalatok egyre újabb határvonalait tálja fel, egyre újabb oldalai nyernek nemzetközi jelentőséget. Október példája meggyőzően bizonyítja, hogy a bolsevikok messzemenően támaszkodtak a párizsi kommunárok, az oroszországi forradalmak és harcosaiknak, a múlt sok más forradalmának, a nemzetközi munkásmozgalom felhalmozott tapasztalataira. Ezekből kiválogatták mindazt a lényegest, ami az idő múlása, a forradalmi harc 2 Állam és forradalom (Lenin Válogatott Művei. Bp. 1954. 2. k. 175). 3 A konferencia jegyzőkönyve. Bp. Kossuth Könyvkiadó, 1976. 236.