Századok – 1977

Tanulmányok - Vass Henrik: A Nagy Októberi szocialista forradalom jelentősége és nemzetközi érvénye 1107/VI

A NAGY OKTÓBER JELENTŐSÉGE ÉS ÉRVÉNYE 1109 világtörténelmi jelentősége sem korlátozódik csupán közvetlen hatására: a forradalmi hullám kiváltására az 1910-es és 1920-as évek fordulóján. Október elemzése valójában aktuális, a máról és a mának szóló stúdium, s a 60 év előtti események rekonstruálása, a fejlődésvonalak megrajzolása közvetlen kapcsolatban áll napjaink nemzetközi munkásmozgalmának feladataival, problémáival. Hiszen ki állíthatja, hogy már csak történeti érdekességű olyan kérdések vizsgálata, mint a munkásosztály történelmi szerepe, a proletárhatalomhoz vezető utak és módok, a demokrácia és a diktatúra viszonya a hatalomra került munkásosztály politikájában, a forradalmi munkáspárt jellege és feladatai, a szövetségi politika, a nemzeti sajátosságok és az általános érvényű tapasztalatok dialektikus összefüggése, a proletár nemzetköziség, benne a nemzeti kérdés demokratikus és forradalmi megoldása. Sőt, mindez és még számos más, a nagy Októberrel szorosan összefüggő elméleti tárgykör nemcsak elvi jelentőségű korunkban, hanem „most és itt" megválaszolandó problémák rejlenek bennük, szoros összefüggésben a kommunista pártok gyakorlati politikájával, akár a kommunizmus és szocializmus építését vezetik a hatalomra jutott munkásosztály élén, akár a hatalomért küzdenek a tőkés országokban. Az alábbiakban tekintettel arra, hogy minden említett probléma külön stúdiumot igényelne, csupán néhány különösen fontosnak ítélt mozzanatra térhetünk ki. * Manapság, a történelem ,meggyorsulásának időszakában" sokan elfeledkeznek a múlt és a jelen dialektikus összetartozásáról, arról, hogy a társadalmi változások ma is a „megszüntetve megőrzés" törvénye szerint zajlanak le. Az igazság az, hogy a szüntelenül és viharosan változó világban a születő új mindig ezer szállal kötődik a régihez, a változás minden mozzanatát bizonyos fokig determinálja a múlt. A változások és az új jelenségek megértésében és irányításában éppen ez a gyorsulás teszi még fontosabbá a történeti tapasztalatok tudatos figyelemmel kísérését és alkotó tanulmányozását. Kétségtelen, maga az Októberi Forradalom egyedi és megismételhetetlen, s a délkelet-európai országokban 1945 után vagy másutt lezajlott szocialista forradalmakban nem is az volt a munkásosztály feladata, hogy kísérletet tegyen az Oroszországban 1917-ben és 1917 után történtek utánzására, s ma sem ez a kapitalizmus ellen harcoló proletariátus teendője. Október abban az értelemben példakép: hogyan kell egy addig példa nélkül álló történelmi helyzetben alkotóan alkalmazni a marxizmus tanításait és miként lehet a tapasztalatokat, tanulságokat a konkrét helyzetben elvi szinten összegezni, ami a leninizmusnak, a marxizmus alkotó továbbfejlesztésének a lényege. A marxizmus úgynevezett „továbbfejlesztése" ürügyén fellépő különféle revizionista, álmarxista és antimarxista nézetek hirdetői körében divatossá vált a történelmi tapasztalatok jelentőségének kétségbevonása. A legtöbb ilyen áramlat eszmei gyökerei fellelhetők a marxizmus-leininizmus által tudományosan már régen megcáfolt elméleti rendszerekben. A munkásmozgalmon belül már az /. Internacionálé óta megfigyelhető irányzatok kialakulásának objektív okai vannak. Ez a helyzet ma is, ezért szükséges minden esetben a konkrét viszonyok elemzése. Ismeretes, hogy a szociáldemokrata mozgalmat eltorzította, sőt esetenként a kommunista mozgalomba is beszüremkedett az a felfogás, amelynek kifejlett történeti őse