Századok – 1977
Tanulmányok - Vass Henrik: A Nagy Októberi szocialista forradalom jelentősége és nemzetközi érvénye 1107/VI
1107 TANULMÁNYOK Vass Henrik: A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE ÉS NEMZETKÖZI ÉRVÉNYE* Könyvtárnyi irodalom látott már napvilágot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetéről, az érdeklődés iránta mégis mindmáig változatlan. Önmagában nem is szokatlan jelenség ez, hiszen még napjainkban is heves polémiák folynak az angol és a francia polgári forradalmakról, az amerikai polgárháborúról és más történelemformáló eseményekről. De ezek a viták jobbára história töltésűek, míg a Nagy Októberrel összefüggő kérdések mindmáig eleven korproblémák. Hiszen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alapjaiban és elvileg különbözik minden megelőző revolúciótól, mert ez az első olyan forradalmi változás az emberiség történetében, amelynek során az osztálynélküli és a kizsákmányolás mentes társadalom valósult meg. Október eredményeiben először testesült meg a szocializmus és a demokrácia elszakíthatatlan kapcsolata: első ízben jött létre a valódi néphatalom, amely bármely antagonisztikus osztályviszonyokra épülő társadalomban megvalósíthatatlan és elképzelhetetlen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségű tett volt, utat nyitott a földkerekség legújabb társadalmi átalakulásának megvalósításához, egyesítette a forradalmi elméletet a forradalmi gyakorlattal. Ugy véljük tehát, hogy nem jelent kötelezően előírt gépies főhajtást, ha azt állítjuk, hogy Októbert vizsgálni, újra és újra visszatérni hozzá, elemezni menetét, a győzelem körülményeit, gondolkodni hatásáról és következményeiről — nem egyszerűen ünnepi vagy történetírói kötelezettség, hanem kiindulópont ahhoz, hogy megértsük az emberi társadalom fejlődésének menetét az utóbbi hat évtizedben. Ennek az oka egyfelől az, hogy Október egyetemesebb érvényű volt minden más forradalomnál. Másfelől sokkal bonyolultabb is, hiszen Oroszországa kor minden ellentétének csomópontjává vált. A 20. század második évtizedének végén a tőke—munka harca éppenúgy megtalálható itt, mint a paraszt—földesúr ellentét. Kiéleződött a gyarmattartó hatalom és az elnyomott nemzetek viaskodása, valamint az uralkodó osztályok belső hatalmi vetélkedése. S az első világháborúban meggyengült cári birodalom valamennyi kibékíthetetlen antagonizmusa együtt és egyszerre éleződött ki, a forradalmi megoldás elodázását nem tűrő hevességgel. Éppen ez az egyetemes hatás, a talán sokat hangoztatott, de érvényét nem vesztett világtörténeti jelentőség, továbbá ez a példátlan összetettség, valamint a rendkívül bonyolult és nehéz körülmények között is szocialista világhatalommá növekedő Szovjetunió fejlődésének világraszóló eredményei vonzzák mindmáig a tudósok, politikusok kutató szenvedélyét Októberhez. •Elhangzott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmával a Magyar Tudományos Akadémián rendezett tudományos konferencián. 1*
