Századok – 1977
Folyóiratszemle - Béderida; Francois’ A francia munkásmozgalom és a gyarmatosítás kérdése 1090/V
1090 FOLYÓIRATSZEMLE szilárdítva Németország kontinentális pozícióit. Az 1879-es kettó's szövetség előkészítéseként értékelik a német diplomácia manőverezését az 1875-78-as balkáni események hátterében. Az angol és részben az amerikai történetírásban is megfigyelhető egy áramlat, amely a konzervatív brit politika igazolására vállalkozott. Az angol politika defenzív, az orosz diplomácia agresszív szerepét állítják szembe ennek az áramlatnak a követői. A Disraeli-kabinet politikájáról már az egykorú angol publicisztika más értékelést adott. Gladstone a politikai vetélytárs sugallta a leleplezéseket. V. M. Hvosztov és mások érdeme a valóságos kép megrajzolása, a konzervatív és liberális politika árnyalása, a célokat tekintve nem volt lényeges különbség. Imperialisztikus expanzivitás, a nemzeti felszabadító mozgalmak elnyomása, a befolyás alá vont Törökország integritásának fenntartása, s legfeljebb a brit érdekek szerinti csonkítás (Egyiptom, Ciprus). Disraeli mindezt a flotta felvonultatásával, egyoldalú török orientációval kívánta elérni, míg politikai ellenfele - a közvélemény hangulatával is számolva - a balkáni népek befolyásolása révén törekedett Oroszország térnyerésének gátat vetni, az angol pozíciókat megszilárdítani. Franciaország és Olaszország szerepéről részletes elemzés még nem készült. Fő vonalaiban tárta fel csupán a szovjet történetírás az elszigeteltségből kiutat kereső két európai hatalom szerepét az 1875-78-as balkáni eseményekben. (Voproszi Isztorii 1976. 11. sz. 32-52) M. Frangois Bédarida: A francia munkásmozgalom és a gyarmatosítás kérdése A szerző mindenekelőtt megállapítja, hogy e kérdés túlságosan bonyolult ahhoz, hogy egyetlen tanulmányban el lehetne végezni kimerítő elemzését, így pusztán csak néhány kérdésre reflektál. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az ilyen áttekintések elkerülhetetlenül elsősorban a teoretikusok állásfoglalásaival, írásaival foglalkoznak, hiszen a szocialista tömegek szemléletét rendkívül nehéz „megfogni". Ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy az imperializmus fogalom milyen későn és bizonytalanul jelent meg a francia szocialista irodalomban: hosszabb időn át úgy vélték ugyanis, hogy az merőben angol jelenség. Ez azonban nemcsak a szocialisták írásait, hanem méginkább az „akadémikusi" összefoglalókat, enciklopédiák címszavait is jellemezte. A francia munkásmozgalom gyakorlatilag 1880 és 1912 között került szembe a gyarmatosítással, a gyarmatosító törekvésekkel: ekkor fejeződött be Tunisz és Marokkó gyarmatosítása. Ami a munkásmozgalomban ezzel kapcsolatban kirajzolódó álláspontokat illeti, Bédarida három nagyobb irányzatot különböztet meg. A baloldalon azokét, akik a gyarmatosítást a leghatározottabban elutasították, a másik póluson, a jobboldalon azokét, akik a gyarmatosítást átmenetileg szükségesnek vélték, úgy gondolva, hogy az ha embertelen káros kinövéseit lenyesik, az egyetemes haladást szolgálhatja, civilizációs hatást fejthet ki. E két markáns irányzat mellett végül kiformálódott egy bizonytalanabb, lazább centrum, - ide tartozott a szerző szerint Jaurés is. Ezeknek a centristáknak a véleményében bizonyos dualizmus jelentkezett, bár Jaurés a maga részéről ebben a kérdésben is valamifajta szintézis kialakítására törekedett. Miközben bizonyos civilizációs hatást elismert, ugyanakkor a jobboldali gyarmatosítókkal szemben sokkal nagyobb hangsúlyt helyezett az illető népek belső életformájának, kultúrájának, értékeinek átmentésére. Bédarida rávilágít, hogy a francia munkásmozgalomban P. Lafargue az elsők között volt, aki rendkívül élesen elítélte a gyarmatosítást, és kimutatta a kapitalizmus, a gyarmatosítás és a militarizmus terjedése közötti összefüggéseket. Paul Louis ezt később nagyobb gonddal és részletességgel mutatta ki, mégis előfordulhatott, hogy néhány évvel a guesde-ista képviselők, avagy az anarcho-szindikalista Le Mouvement Socialista csoport is elfogadta - Marokko esetében konkrétan is - a civilizációs misszió tételét. (LeMouvement Social 1974 január - március)
