Századok – 1977

Történeti irodalom - Molnár József–Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek (Ism. Bolla Ilona) 1043/V

419 TÖRTÉNETI IRODALOM MOLNÁR JÓZSEF-SIMON GYÖRGYI: MAGYAR NYELVEMLÉKEK (Budapest, Tankönyvkiadó. 1976. 287 1.) A kiadvány megjelenése megelégedéssel tölheti el a magyar nyelvemlékek iránt érdeklődő olvasókat. Mindeddig az 1929-ben napvilágot látott, s már ritkaságnak számító Ó-magyar olvasókönyv (Jakubovich Emil—Pais Dezső összeállítása) adott gyűjteményes tájékoztatást azokról a nyelvemlékeinkről, amelyek a legkorábbi időktől 1427-ig keletkeztek. Az új kiadvány ezeket az időhatárokat megváltoztatja, mert az 11. század elejétől 1600-ig nyújt válogatást az anyagból. A kötet nagyon szép kiállítású. A szerzők elsősorban egyetemi tankönyvnek szánták a kiadványt. Ezen kívül célul tűzték ki, hogy a hazai nagyközönség is megismerhesse nyelvemlékeinket, s tekintettel voltak a nemzetközi érdeklődésre is. A terjedelem által megszabott határokon belül a szerzők a 11-16. század gazdag anyagából válogattak úgy, hogy a nyelvemlékek változatos típusaival megismertessék az olvasót, s áttekintést adjanak anyanyelvünk szókincséről, fejlődéséről. A közölt anyag századról-századra olyan mértékben növekszik, ahogyan szaporodnak nyelvemlékeink. 1400-ig századonként 2—3 forrásközlés szerepel, 1400-tól 1600-ig viszont az előzők sokszorosát, mintegy 70 nyelvemléket - főleg leveleket, kódexeket, nyomtatványokat — mutatnak be. Minden nyelvemlék egyszersmind külön tanulmány, monografikus feldolgozás tárgya. A könyv használatát megkönnyíti az egyes nyelvemlékek azonos szempontú tárgyalása, 9 pont alapján. Az egyes fejezetek tartalmazzák: 1. a nyelvemlék hasonmását (kevés kivételtől eltekintve szép, olvasható kivitelben), 2. a nyelvemlék rövid történetét, 3. a nyelvemlék betűhív átírását, 4. a nyelvemlék olvasatát az APhI (Association Phonétique Internationale) nemzetközi fonetikus átírás jelrendszerével, 5. a nyelvemlék helyesírási kulcsát, helyesírási táblázatban, 6. a nyelvemlékben előforduló nyelvjárási jelenségeket, 7. a nyelvemlékben előforduló régi szavak magyarázatát, 8. a nyelvemlék esetleges latin megfelelőjét, ill. forrását, 9. a nyelvemlékkel foglalkozó irodalom bibliográfiáját. A gazdag tartalmú és jól áttekinthető nyelvemlék-feldolgozás nemcsak a nyelvtudománnyal foglalkozó egyetemi hallgatók körében válhatott kézikönyvvé, hanem szélesebb közönséget hódított meg. Ennek következtében a kötet könyvárusi forgalomban már nem kapható. Az új kiadás előkészítésénél érdemes lenne néhány szempontot figyelembe venni avégett, hogy a könyv ne csak a nyelvészetet, hanem más tudományágat