Századok – 1977

Rottler Ferenc: A történettudományi kutatások helyzete 3/I

10 ROTTLER FERENC A jelenlegi és a jövőbeni központi feladatok ellátásához szükséges lesz kialakítani a mobilitás feltételeit. Egyfelől biztosítani kell, hogy az intézeti kutatók legjobbjai taníthassanak az egyetemeken, és az egyetemi oktatók időlegesen részt vehessenek az intézeti kutatómunkában. A gyakorlattól — elsősorban az iskolákból - olyan képzett és tehetséges, fiatal történészeket kell kutatói munkára irányítani, akik képesek lesznek hozzájárulni a szakma további fejlődéséhez. Másfelől biztosítani kell, hogy a nem központi kutatóhelyeken dolgozó tehetséges történészek nagyobb mértékben és szervezettebben kapcsolódjanak a központi kiemelt feladatok kutatásához. A történettudomány közélete alapjában egészséges, szorosabbá vált a különböző kutatóhelyek közötti együttműködés. A budapesti bölcsészkar történeti tanszékei és a Történettudományi Intézet közötti ellentétek - amelyek korábban elsősorban az idősebb történész nemzedék egy részének régebbi keletű ellentétéből származtak - az elvi viták és a kedvező tudománypolitikai közélet hatására felengedtek. A történettudományon belül jelenleg nincsenek monopóliumok, és a különböző kutatóhelyek vezetőinek időnkénti közös megbeszéléseivel a szakma egyfajta „kollektív vezetése" is megvalósult. A tudománypolitikai pozíciók arányosan, a végzett munka és a szakmai felkészültség figyelembevételével vannak elosztva, bár a rotálás elvét nem minden esetben sikerült megvalósítani. A történettudományban is, az eddigieknél határozottabban kellene törekedni a marxista eszmeiségű fiatal történészek tudományos-közéleti bevonására.