Századok – 1977

Történeti irodalom - Weltherrschaft im Visier (Ism. Barabás László) 162/I

162 TÖRTÉNETI IRODALOM WELTHERRSCHAFT IM VISIER. DOKUMENTE ZU DEN EUROPA­UND WELTHERRSCHAFTSPLÄNEN DES DEUTSCHEN IMPERIAUSMUS VON DER JAHRHUNDERTWENDE BIS MAI 1945 HERAUSGEGEBEN UND EINGELEITET VON WOLFGANG SCHUMANN UND WOLFGANG RÜGE (Deutscher Verlag der Wissenschaften, Berlin, 1975. 406 L) CÉL A VILÁGURALOM. DOKUMENTUMOK A NÉMET IMPERIALIZMUS EURÓPA-ÉS VILÁGHATALMI TERVEIRŐL A SZÁZADFORDULÓTÓL 1945 MÁJUSÁIG Az utóbbi néhány évben az NDK történészei igen jelentős dokumentumkiadványokkal jelent­keztek. Ezek a kötetek tulajdonképpen egy sorozatot alkotnak, bár ennek formai megnyilvánulásai nincsenek. A sorozat eddigi kötetei a második világháború előkészítésének és lefolyásának időszakában egy-egy részterületet öleltek fel.1 A sorozat célja, hogy azokat a kérdéseket segítsen megválaszolni, hogy milyen okokból és milyen célok által vezetve indított a német imperializmus háborúkat a XX. század első felében és hogy kik voltak ennek az agresszív, háborús politikának az inspirálói, haszonélvezői. A most ismertetésre kerülő kiadvány nagyobb időszakot fog át, amit az általa bemutatni szándékozott részterület is szükségessé tett. A 162 dokumentum az 1899 decembere és 1945 májusa közti időszakról ad képet abból a szempontból, hogy milyen elképzelések, tervek léteztek ebben az időintervallumban Németország nagy- sőt világhatalmi pozíciójának megteremtését illetően. A dokumentumok időbeli megoszlása egyébként egyenletes, kivéve természetesen a két világháború időszakát, hiszen azokban az években valóban intenzívebben foglalkoztak a világuralmi tervek kidolgozásával a német politikai és gazdasági élet vezetői, szándékaikról nyíltabban beszéltek, pregnánsabban fogalmaztak. így jogosnak tűnik, hogy miért teszik ki a két világháború időszakából származó iratok a dokumentumok kétharmadát. Helyszűke, illetve a dokumentumok terjedelme miatt gyakran csak egy vagy több részlet került be a gyűjteménybe. A szigorú kronológiai sorrendben közölt dokumentumok előtt rövid regeszta van, amelyben a kiadók megjelölik a dokumentum fajtáját, szerzőjét és címzettjét, korabeli feladatát valamint a megírás vagy a vonatkozó esemény dátumát. Emellett az iratokban előforduló fontos, de kevésbé ismert intézmények, szervezetek, tudo­mányos intézetek stb. rövid jellemzésére is sor kerül a lábjegyzetekben. Az egyes dokumentumok után fel van tüntetve a forrás, amely alapján a szerzők közlik. A legtöbb esetben a pontos levéltári jelzetet adták meg, de néhány alkalommal csak valamely dokumentumkiadványt, amelyben az iratot korábban már publikálták. A már publikált dokumen­tumok esetében is helyes lett volna megadni a levéltári jelzetet is. A kiadók a bevezető tanulmány első részében azokat a körülményeket vizsgálják, amelyek imperialista háborúkhoz vezettek a 19. század végén és a 20. század első felében. Kifejtik, hogy a szabadversenyes kapitalizmus átalakulása monopólkapitalizmussá milyen érdekellentéteket hozott létre az imperialista országok, de egyes monopóliumok között is. Ez általános tendencia alól Németország sem volt kivétel; a 19. század végén a monopóliumok a német 1 Anatomie des Krieges. Neue Dokumente über die Rolle des deutschen Monopolkapitals bei der Vorbereitung und Durchführung des zweiten Weltkrieges. Hrsg. u. eingel. von Dietrich Eichholtz und Wolfgang Schumann, Berlin, 1969; Anatomie der Aggression. Neue Dokumente zu den Kriegszielen des faschistischen deutschen Imperialismus im zweiten Weltkrieg. Hrsg. u. eingel. von Gerhart Hass und Wolfgang Schumann. Berlin, 1972; Griff nach Südosteuropa. Neue Dokumente über die Politik des deutschen Imperialismus und Militarismus gegenüber Südosteuropa im, zweiten Weltkrieg. Hrsg. u. eingel. von Wolfgang Schumann. Berlin, 1973.

Next

/
Thumbnails
Contents