Századok – 1977
Beszámoló - Korom Mihály doktori értekezésének vitájáról (Izsák Lajos) 1009/V
AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY LÉTREJÖTTE ÉS MAGYARORSZÁG ÁTÁLLÁSA AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ OLDALÁRA Beszámoló Korom Mihály doktori disszertációjának vitájáról Korom Mihály fenti című doktori értekezésének nyilvános vitáját Berend T. Iván akadémiai levelező tag elnökletével 1976. szeptember 28-án tartották meg. A közel ezerháromszáz oldalas értekezés — benne 200 oldalnyi forráshivatkozással és jegyzettel — fő feladatának azt tűzte ki, hogy feltárja és vizsgálja azokat a körülményeket és eredményeket, amelyek között Magyarország a második világháború utolsó szakaszában a német fasiszta szövetségből kilépett és átállt az antifasiszta koalíció oldalára. Ezt, az egész ország számára létfontosságú tettet az 1944 végén Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány vitte véghez. Ezért szükséges — állapítja meg a szerző az értekezés célját meghatározó bevezetésében - az 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény részletes tárgyalása előtt elsődlegesen az átállás végrehajtására létrehozott ideiglenes kormány megalakításának nemzetközi és hazai lehetőségeivel és körülményeivel, valamint kialakított programjával is foglalkozni. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy az ország életében bekövetkezett döntő jelentőségű fordulat nem előzmények nélküli. Ezért vizsgálnia kellett azokat a körülményeket is, amelyek a sorsdöntő változásokat az előző korszakokkal is összekötötték. Az „összekötő kapcsok", pontosabban azok vizsgálata azért is fontos, mert Magyarország háborúból való kilépésének az előzményeit is alkották. Nélkülük a magyar átállást csak a valóságos történelmi körülményeitől kiszakítottan lehetne tárgyalni, ezért kellett vizsgálnia az átállásnak mind nemzetközi politikai és katonapolitikai előzményeit, mind pedig a belső előkészületi munkákat, a különböző irányú és célú, a felemás vagy valóságos próbálkozásokat is. Mivel az előzmények egy része egyben a magyar átállás előfeltételét is képezte — állapítja meg Korom Mihály —, így a téma elszakíthatatlan részeként kellett vizsgálnia az antifasiszta nagyhatalmaknak a hitlerista szövetség kisebb országai irányába kialakított politikáját, az ország felszabadításának folyamatát és hatását, valamint a magyar antifasiszta, demokratikus és népi erők átállási terveit és tevékenységét. Ezek ugyanis együttesen tették lehetővé, hogy létrejöhessen Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya, amely első leglényegesebb intézkedéseként kivezette az országot a fasiszta koalícióból, majd a hitleri Németországnak szóló hadüzenettel és a fegyverszüneti egyezmény megkötésével döntő lépést tett az országnak az antifasiszta koalíció oldalára történő átállása végrehajtására. Az értekezés célját meghatározó bevezetés után — amely egyúttal részletes historiográfiai áttekintést is ad a témával kapcsolatos hazai és nemzetközi történeti irodalomról — a szerző 11 fejezetre tagolva vizsgálja és elemzi kutatásának eredményeit. Az első fejezet az antifasiszta nagyhatalmak háborús politikáján és célkitűzésein belül részletesen mutatja be azoknak a körülményeknek és lehetőségeknek a kialakulását, amelyek között
