Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
A KOORDINÁLT JOGTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKA 977 katonai szövetségtől,15 4 a burzsoá Lengyelország rendezetlen problémáinak megoldását (keleti terjeszkedés, Felső-Szilézia kérdése stb.) főként a francia orientációtól várva. Ez a körülmény is befolyásolta, hogy a Pilsudski-féle reakciós kormányzat konszolidálódása egy rövidéletű köztársasági államforma keretében zajlott le. Az 1919-ben megtartott első nemzetgyűlési választásokon a burzsoá Nemzeti Demokrata Párt szerezte a legtöbb mandátumot, de csak a Keresztény Demokrata, ill. az ún. Piast parasztpárttal koalícióban tudott kormányt alakítani. A nemzetgyűlés Piisudskit ismét megerősítette az államfői hatalomban, de jogalkotási hatalmát már korlátok közé szorította.15 5 A néptömegek leszerelése érdekében a Szejm földreformtörvényt fogadott el, majd a kormányzati válság megoldását célozva 1920 őszén az alkotmánytervezetet vitte vitára. Ezek a törekvések vezettek az 1921. évi márc. 17-én megszavazott köztársasági alkotmányhoz. A polgári kormányzat viszonylagos konszolidálódása azonban csak a következő években megalkotott, ún. (alkotmányhoz) kapcsolt törvényekkel zárult le.15 6 A márciusi alkotmány életbeléptetésére is csak 1922 decemberében került sor, következésképpen a mai lengyel jogtörténetírás ezt a korszakot a kapcsolt törvényekig átmenetinek minősíti. Egy rövid második periódus (1922—1926) követi ezt, amelyet a korlátozott parlamenti demokrácia jellemez, majd az 1926-os májusi puccsal átadja helyét az alkotmányellenes rezsimnek (régime antyconstytucyjny), amely a polgári köztársaság vívmányainak felszámolását, ill. a fasizálódás kezdeteit hozta Lengyelország történetében. Német, olasz minták követése jellemzi végül az 1935-ös alkotmány életbelépésétől a második világháborúig terjedő korszakot.15 7 A közjogtörténeti periodizáció előrevetítése alapján nyilvánvaló, hogy a lengyel burzsoá állami struktúra fejlődését az Európa-szerte ismert ún. újkonstitucionalista törekvés befolyásolta az első vüágháború után. Az 1921. évi márciusi alkotmány tükrében Lengyelország a közép-kelet-európai térség azon államalakulatai közé sorolható, ahol a chartális alkotmánnyal rendelkező polgári demokratikus köztársaság alapvető államjogi intézményei is jelen vannak.15 8 Az állami struktúra tüzetesebb elemzése nyomán azonban azt látjuk, hogy ez a közjogi modell távolról sem azonos történelmi körülmények közt születik, és a lengyel burzsoá állami struktúra inkább csak az ismert modell határterületi jellemzőit hordja magában. Ezért is célszerűnek tűnik, hogy az újabb lengyel jogtörténeti kutatómunka eredményei alapján a lengyel közjogi fejlődés egyes korszakainak sajátosságaira a figyelmet felhívjuk. 154 Ld. a 1921. febr. 19-i lengyel-francia, 1921. márc. 3-i lengyel-román szerződéseket. Ismert egyébként, hogy a Horthy-rezsim katonai támogatásának realizálását egyelőre az antant-hatalmak is ellenezték. 15 5 A törvényhozás a Szejm hatáskörébe került, miniszteri ellenjegyzést meghonosítva a tv. kihirdetésénél. Az államfői dekrétum (ustaw) pedig csak törvényes felhatalmazás alapján születik, ld. História panstwa i prawa 1918-1939 (1962) 102-105. ls6 Ld. az 1922. júl. 28. tv. a Szejm-választások rendjéről; 1922. júl. 28. tv. a szenátusi választásokról; 1922. júl. 27. tv. az elnök választásáról; 1923. jan. 12. tv. a Szenátus működéséről; 1923. febr. 16. a Szejm működési rendjéről; 1923. ápr. 22.. tv. a Szejm-bíróság működéséről és az 1925. febr. 10. tv. a római egyház kiváltságairól. Ld. uo. 125-129. 1 S7 Ld. uo. 97-99. 15 "Ilyennek tekintjük a Weimari Köztársaságot, a Csehszlovák (polgári demokratikus) Köztársaságot, ill. az Osztrák Köztársaságot.
