Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
A KOORDINÁLT JOGTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKA 973 jogalkotási formákat a korabeli joggyakorlattal is egybevesse.13 2 Zsidkov tehát a tőkés világ legnagyobb monopolorganizációinak törekvésein keresztül mutatja be az anti-trust joggyakorlatot a maga valóságában, amely már a törvényekben meghirdetett céloktól messze áll. A burzsoá magánjogtudomány területén mind a mai napig él az illúzió, hogy „a belső jogi szabályozás a kartellel mindig enyhén szemben áll, mert abban a verseny alattomos ellenségét látja".1 3 3 Ha azonban a burzsoá jogalkotást valóban kartellellenesnek minősítenénk, akkor az ide vonatkozó kartell-joggyakorlatot a jogalkotás teljes megcsúfolásának mondhatnánk, hiszen az — miként Zsidkov bizonyítja — a monopolizáció minden terhét közvetlenül vagy közvetve a fogyasztóra hárította át. Éppen a vezető tőkés hatalmak joggyakorlatának történetkritikai bemutatása által bizonyítja ugyanis ez az elemzés a „jó kartell" fogalmának tarthatatlan voltát.13 4 A komparatív jogtörténeti kutatómunka módszertani követelményeinek következetes alkalmazásával jut ez a kutatás oda, hogy az ún. anti-trust jcíggyakorlatot szervesen összekapcsolja az állammonopolista kapitalizmus magánjogának átalakulásával, feltárja egyidejűleg azt a módfelett összetett jogpolitikai küzdelmet is, amely a vezető tőkés hatalmak jogrendjében az idevágó törvényalkotó munkát kíséri. Az állammonopolista szabályozás, de a burzsoá magánjog területén jelentkező bármely formája az állami beavatkozásnak „társadalmi érdekekre" hivatkozik, a nyomában jelentkező joggyakorlat azonban a monopoltőke hatalmának kiterjesztését eredményezi. Az analóg történelmi folyamatok nyomában haladó Zsidkov elsődlegesen a monopolizáció következményeit keresi a hagyományos burzsoá magánjogban, feltárva a legmarkánsabb változások konkrét megjelenési formáit, amelyek az adott jogrendszerek tradicionális normáival nyilvánvalóan szembekerültek. A tőkés monopolizáció szembetűnő sajátossága tehát, hogy a nyomában kifejlett anti-trust jogalkotás leplezetlenül megbontja a hagyományos jogrendet, szétfeszíti elsődlegesen a kiépült burzsoá magánjog tudományosan megalapozott kereteit. Az anti-trust joggyakorlatból válik továbbá nyilvánvalóvá - mondja Zsidkov —, hogy ez a jelenség nem csupán a magánjog hagyományos rendjének megbontásával jár, hanem permanens folyamattá teszi a burzsoá törvényesség válságát.13 5 A szovjet jogtörténetírás ilyen és hasonló természetű eredményei tehát közvetve segíthetik azokat a koordinált jogtörténeti kutatásokat, amelyek a közép- kelet-európai 13 2 Hazai töredékes ismereteink alapján is köztudott ugyanis, hogy pl. a kartell-bírósági gyakorlat egyáltalán nem igazolta a hozzá fűzött illúziókat. Találóan idézhetnénk persze ide is a hazai viszonyokhoz közelálló lengyel szejm-gyűlési állásfoglalást (Raguszczek): „Nem kell becsapni magunkat azzal, hogy ez a törvény (1933. III. 28-i lengyel kartell-tv.) valamilyen pozitív eredményt hozhat. Ezt egyeztették a kartellekkel, tudomásukkal hozták ide a Szejm elé, azok akaratából és beleegyezésével, a kartellek pedig tovább fogják folytatni azt, amit eddig is folytattak." Ld. História paristwa i prawa Polski 1918-1939. (1962) 409. ,33 Ld. H. Kronstein: Das Recht der internationalen Kartelle (Berlin, 1967) c. művének alapgondolatát felidézi Mádl Ferenc: Kézikönyv a nemzetközi kartellek gazdasági és jogi struktúrájáról. Jogtudományi Közlöny, XXIII. évf. (1968) 7-8. sz. 417. 13 4 Meggyőző kritikáját adva ezáltal annak az ismert burzsoá reformista tételnek, hogy csak a tisztességtelen, ill. a modern gazdaság fejlődését akadályozó monopolizációt kell tiltani. 13 s Angol, amerikai, francia, belga, skandináv példák útján halad ez az össszehasonlító elemzés, de mindvégig kiemelt jelentőséget tulajdonít az USA-ban kialakult joggyakorlatnak. 9 Századok 1977/5
