Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
A KOORDINÁLT JOGTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKA 963 befolyásától. Egészében azonban még ezek a sajátosságok is többnyire abba az irányba mutatnak, hogy a burzsoá jogrend közép- és kelet-európai formája a későn megkezdett, a felemásan és ellentmondásosan véghezvitt, „sőt valóban végig sem járt, valóban be sem fejezett" történelmi átalakulást példázza. Magától értetődik tehát, hogy akár az idevágó részletkutatások területén is egy szélesebb aspektus érvényesülését feltételezze a mai modern jogtörténetírás. Ennek az igénynek az alátámasztását szolgálva — szorosan a tárgyunkhoz tapadva — ragadjuk meg az alábbiakban a modern kapitalizmus magánjogának egyik leginkább jellegzetesnek mondható tünetét, a tőkés monopolizációt, illetve annak a közép- és kelet-európai térség jogfejlődésében kimutatható összefüggéseit. Utaltunk már arra, hogy a jogtörténettudomány egyfajta sajátos, határterületi szerepet tölt be a jogtudományok ill. a különböző történetkutatási ágazatok között. Szerepe talán a modern gazdaságtörténethez volna hasonlítható, bár ez utóbbi jóval közelebb áll a történettudomány alapvető területeihez, mint a jogtörténet. A gazdaság és a jog minden időkben fennálló szoros kapcsolata azonban — főként az újabb időkben — sok közös vonást hozott felszínre a gazdaság- és jogtörténet fejlődésében. Valójában az érintett tudományágazatok egymásrautaltságáról van szó, amely főként a modern tőkés gazdaság és jog módszeres feltárása folyamán tűnik ki. így a gazdaságtörténeti kutatás eredményei gyakran közvetlenül ösztönzik az újkori jogtörténetírás előrehaladását. Ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy a marxista jogtörténetírás sikerrel felszámolta a történeti jogi szemlélet egyoldalúságát és növekvő intenzitással fordult az újkor, ill. a modern kapitalizmus jogfejlődésének feltárása felé. Mind a hazai, mind az általános jogtörténet művelésében történtek e téren lényeges előrelépések, mégis az elért eredmények számos esetben csak a hiányzó alapkutatások lehetőségeit hozták felszínre. Ez a kép tárul elénk a modern kapitalizmus talán mindmáig legmarkánsabb kísérőjelenségének, a tőkés monopóliumok történetének feltárásában is. Ezért van különös jelentősége annak, hogy az idevágó újabb nemzetközi tapasztalatokra felfigyeljünk. A modern kapitalizmus fejlődését elemző marxista történettudomány már az 50-es években felkeltette figyelmünket a burzsoá magánjog hagyományos kereteit szétfeszítő, tőkés monopóliumokra.8 0 Az első konkrét lépések megtételére pedig már a hazai gazdaságtörténet adott ösztönzést a jogtudomány művelőinek,8 1 akik azonban jobbára csak az újjászülető tételes jogtudományok szempontjából nyúltak vissza a közelmúlt idők történetéhez. A kritikai elemzés egyébként is az ellenforradalmi rendszert állította a vizsgálódás középpontjába, aminek eredményeként a tőkés monopóliumok ún. jogrendjének egzakt vizsgálata még háttérbe szorult.8 2 Ezzel egy időre kiesett a hazai marxista jogtörténetírás figyelméből a monopolkapitalista magánjog módszeres elemzése, 8 0 Ld. a magyar ipartörténet kézikönyvein túl Sándor Vilmos: A budapesti malomipar története. Tanulmányok Budapest múltjáról. Bp. 1954; Berend T. I.-Ránki Gy.: A monopolkapitalizmus kialakulása és uralma Magyarországon. 1900-1944. Bp. 1954; Az 1929-1933. évi gazdasági válság hatása Magyarországon. Szerk. Incze Miklós. Bp. 1955 stb. 81 Ld. Tanulmányok a Horthy-korszak államáról és jogáról. (Szerk.: Csizmadia A.) Bp. 1958. c. gyűjteményes mű anyaga alapján. 8 2 Sőt az idevágó forráskutatás első eredményei is csak a kibontakozó csehszlovák-magyar jogtörténeti együttműködés keretében jelenhetett meg: Ld. P. Horváth, A. Prandler: Rrávna úprava kapitalistickych monopolov s osobitnym zretel'om na tvorbu práva v Matfarsku. Právnické Studie. V. (1957) cislo 2. 323-338.
