Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
A KOORDINÁLT JOGTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKA 955 Kézenfekvőnek tűnik, hogy e források feltárása során mindenekelőtt azokra a szintetizáló alkotásokra figyelünk, amelyek jól mutatják a lengyel jogtörténetírás megnövekedett hatóerejét. Rendkívül jelentős, mégis átmeneti formákként tekinthetjük Zygmunt Wojciechowski és Stanislaw Kutrzeba első összefoglaló alkotásait az újjáéledő lengyel jogtörténetírásban.4 2 Jakub Sawicki jogtörténeti kresztomatiaja is közel ennek az időnek a terméke,4 3 de már a ma is használható koordinációs forrásbázisok egyikének mondható. A kézikönyv-jellegű összefoglaló alkotások jobbára mégis az 50-es évektől vonják magukra figyelmünket.4 4 Juliusz Bardach, Zdzisfaw Kaczmarczyk, Bogusíaw Lesnodorski és Franciszek Ryszka nevéhez fűződnek4 5 ezek a kézikönyv-értékű, szintetizáló alkotások. Joggal mondhatnánk, hogy ezek a művek a külső koordináció lehetőségeinek tudatos megragadását kínálják számunkra. Kívánatos volna, hogy e kézikönyvek a polgári jellegű jogrend korszakát is teljességgel átfogják. Sajnos azonban - a hazai jogtörténetírás alapproblémájával analóg jelenségként — az 1795-től az első világháború végéig terjedő korszak szintézise mind a mai napig várat magára. A hiányt a lengyel jogtörténetírás is az adott korszak köztörténeti összefoglaló műveivel hidalja át.4 6 Ez az oka annak, hogy még az erőteljesen fejlődő hazai kelet-európai történeti szakirodalmunk, jelesül a historiográfiai irodalmat leggazdagabban hasznosító feldolgozás sem nyújt jogtörténe túrásunknak kielégítő támpontokat 4 7 Eme körülmények nyüvánvalóan egybeesnek azzal a hazai viszonyainkat is sokáig nehezítő problémával, hogy a polgári jellegű jogtörténetírás jobbára középkor-centrikus volt Lengyelországban is, ill. a korábbi szakirodalom objektíve nem volt abban a helyzetben, hogy az idegen elnyomó hatalmak alatt élő nemzet jogfejlődésének utóbbi másfél évszázadát tudományosan feltárja. A neves kutató, Konstantin Grzybowski azonban még a 60 -as évek folyamán vállalta azt a feladatot, hogy a feudális jogrend hanyatló korszakát, illetve a polgári jellegű jogrendnek a három elnyomó hatalom uralma alá került területeken való kibontakozását egységes rendszerbe foglalja. A lengyel állam megalapításának ezredfordulójára lényegileg el is készült ez a hatalmas vállalkozás, amelynek 42 Ld. Z. Wojciechowski: Pantswo polskie w wiekach srednich. Poznan, 1945. Külföldön megjelent változata: L'état polonais au moyen-áge. 1949, St. Kutrzeba: História ustroju Polski w zarysie, amely A Vetulani átdolgozásában jelent meg. Warszawa, 1949. 43 L. Wybór íekstów zródlowych z historii panstwai prawa polskiego. Warszawa, 1952-1953. 4 4 Ld. W. Kula: Ksztaítowanie sie kapitalizmu w Polsce. Warszawa, 1955, R. Kolodziejczyk: Ksztaltowanie sie burzuazji w Królestwie Polskim. Warszawa, 1957. Ide sorolható a Karol Korányi által megkezdett összehasonlító jogtörténetírás kézikönyv anyagának közreadása is, ld. Powszechna história parístwa i prawa I. Warszawa, 1951, 2. kiad. 1954. II. k. Warszawa, 1955, III. k. Warszawa, 1959. Az idevágó nemzetközileg is kiemelkedő, összehasonlító jogtörténeti eredményekre hívja fel figyelmünket legutóbb L. Pauli: Polnische rechtsgeschichtliche Literatur, Zweiter Teil (1973),445 -446. 4S Ld. 7. aar dach: História panstwa i prawa polski. Toml. Warszawa, 1957, 2. kiad. 1964, 3. kiad. 1968, amely a 15. századig ad szintézist, Zd Kaczmarczyk, B. Lesnodorski: História panstwai prawa II., amely 1957, 1966, 1968-as kiadásokban ismert és a 15. sz.-től 1795-ig jelent összefoglalást, míg a História panstwai prawa (1918-1939) két kötetben. Fr. Ryszka szerkesztésében, a két világháború közti idő jogfejlődésének szintézisét adja. Ld. Warszawa, 1962,1968. 4 6 Miként L. Pauli mondja, még a jogtörténeti oktatás is pl. az A. Ajnenkiel, B. Lesnodorski, W. Rostockii feldolgozásában készült História ustroju Polski 1764-1939 (Warszawa, 1968,1970) c. műre támaszkodik. Vö.: Polnische rechtsgeschichtliche Literatur, ih. (1972) 460..Hasonló eszközül szolgál az általunk is felhasznált St. Kieniewicz: História Polski 1795-1918. (Warszawa, 1969) c. mű. " 7 Ld. Arató E.: Kelet-Európa története a 19. század első felében. Bp. 1971. 493-494, 532, stb.
