Századok – 1977
Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V
956 HORVÁTH PÁL felépítését Wladisíaw Sobocinski közlései alapján ismerjük.'*0 A mű alapszövegét a Lengyel Tudományos Akadémia történész-jogtörténész kutatóinak bevonásával még 1968-ban vitára bocsátották. WL Sobocinski, ill. J. Wasicki elemző kritikája alapján zajlottak le ezek a tanácskozások, amelyek — témánkat tekintve — az 1974. évi szovjet módszertani-koordinációs fórum eredményeivel felérő tapasztalati anyagot szolgáltatnak. A tanácskozás résztvevőinek alapvető erőfeszítései érthetően arra irányultak, hogy miképpen lehetne tudományosan megalapozott keretbe foglalni mindazt, ami a három részre szakadt és egyenként is rendkívül összetett fejlődésű lengyel területek jogrendjében 1795-től az első világháború végéig lezajlott. Wí. Sobocinski, J. Wasicki csakúgy, mint a tanácskozás több résztvevője rámutatott, hogy a három országrész fejlődésének mechanikus egybevetése, — akár korszakonként, akár institucionálisan — a korabeli porosz, osztrák, ill. az orosz birodalmi jog vázlatos bemutatását eredményezné. J. Wasicki egyenesen azt mondja, hogy a lengyel jogtörténészek a legnehezebb feladat megoldása előtt állnak, hiszen a megszállt területeken egymástól is eltérő jogrend jelenlétével kell számolni, és az egészet egy olyanfajta egységgé kell ötvözni, amely a nemzeti történelem polgári jellegű társadalmának kibontakozását is magában foglalja.4 9 Ezért is érvelt Juliusz Bardach azzal, hogy az idegen hatalmak által szankcionált jogrend bemutatása mellett a lengyel jogi kultúra megtűrt elemeit és a nemzeti felszabadító harcoknak a jogfejlődésre gyakorolt hatását szerves egységként kell kezelni.5 0 Az adott kort kutató lengyel jogtörténészek szinte egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az idetartozó feladatok megoldásában csakúgy, mint a szintetizáló műben az összehasonlító kutatásokat kell alkalmazni. Egyenként a főbb komparatív módszerek alkalmazásának lehetőségei is felmerültek annak a célnak az érdekében, hogy a polgárosodás egyenlőtlen fejlődésének arányai érzékelhetővé váljanak.5 1 Témánkhoz még közelebb vezet bennünket Michat Sczaniecki, aki a modern összehasonlító (általános) jogtörténetben is nemzetközi reputációt szerzett.5 2 A kifejlődő burzsoá jellegű jogrend feltárásáról van itt szó elsődlegesen — mondja Sczaniecki — és ennek a kontinens szélesebb területein kibontakozó összetevőivel jobbára az elnyomó hatalmak által szankcionált (többnyire oktrojált) jogként találja szembe magát a kutatás. Csak az elmélyült összehasonlító vizsgálódás lehet tehát alkalmas arra, hogy a 48 Ld. Wt. Sobocinski: Tom IV. História paristwa i prawa Polski. Czasopismo Prawno-Historyczne XX. (1968) 2. sz. 105-109. Ez a rendszer a hagyományos jogtörténeti szerkezetben (jogforrások, államhatalmi és igazgatási szervezet, főbb jogágazatok, ill. a bíráskodás és a perjog) akarta egységbe foglalni a lengyel területek jogfejlődését. 4 9 Ld. J. Wqsicki: Uwagi o czesci tomu IV. História paristwa i prawa polskiego obejmuj^cej zabór pruski w okresie od 1847 do 1918 r. Czasopismo Prawno-Historyczne XX (1968) 2. sz. 116. 50 Ld.: Dyskusja nad IV. tomem História paristwa i prawa Polski. Uo. (1968) 124. Hasonlóan A Vetulani is a helyi, a nemzeti (gazdasági-kulturális) törekvések összetartozandóságára hívta fel a figyelmet, ld. uo. 126. sl St. Salmonovicz, St. Grodziski, M. Sczaniecki és mások tematikusan is felvetették az összehasonlító feldolgozásban rejlő lehetőségeket. Wt Sobocinski vitaindiító előadása pedig ezt az igényt a terminológiailag egységes rendszer megteremtése érdekében látta elkerülhetetlennek. Ld. Dyskusja nad IV. tomem História paristwa i prawa Polski ih. (1968) 122-123, vö.:/. Wasicki: Uwagi o czesci tomu IV. Ld. uo. (1968) 114-115. 5 2 Az összehasonlítás új lehetőségeire ld. M. Sczaniecki: Powszechna história paristwa i prawa (Tom. I. Warszawa, 1968, 354, Tom. II. Warszawa, 1970. 274 c. művét; vö.: Ujabb jogtörténeti szintézisek (rec. H. P.), ld. Világtörténet 1969. évf. 19. sz. 105-111.
