Századok – 1977

Közlemények - Horváth Pál: A koordinált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai 946/V

948 HORVÁTH PÁL kritikai állásfoglalást, amely a leginkább eredményesnek mondható csehszlovák-magyar jogtörténeti együttműködés ellenére éppen a nyilvánvalóan közös feladataink összehangoltságában mutatkozó hiányokat jelzi számunkra.6

Érdemes itt utalni arra, hogy a környező szocialista országok jogtörténetirodalmán belül egyre gyarapodik az ilyen értelmű kritikai állásfoglalás. Vaclav Vanécek szintetizáló, Dejiny statu a pravavCeskoslovensku c. művéhez kapcsolódik az egyik ilyen állásfoglalás,7 amely a nyilvánvalóan kapcsolódó magyar marxista középkori jogtörténetkutatási eredmények fokozottabb öszszehangolásának igényét fogalmazta meg. Hogy valóban vannak ilyen, a koordinálható munka létjogosultságát igazoló eredményeink, azt igen meggyőzően ugyancsak a csehszlovák jogtörténészek bizonyították a Dejiny Statu a práva (1848 — 1945) rendkívül gazdag kétkötetes anyagával.8 Éppen az utóbbi eredményeknek a hazai jogtörténetünk területén történő felhasználására is áll azonban Henryk Grajewski, lengyel kutató megállapítása, miszerint éppen a közép- és kelet-európai népek jogfejlődésében objektíve meglevő összehasonlítási, ill. koordinációs lehetőségekkel még mindig nem számolunk megfelelő mértékben a jogtörténeti kutatómunka mindennapos gyakorlatában.9 A környező népek jogfejlődésének szerepe a kutatómunka koordinálásában A jogtörténeti kutatómunka összehangolását célzó törekvések az európai szocialista országok jogi historizmusának jellemzőivé váltak, főként az utóbbi két évtized folyamán. Az előrevetített felismeréseket ma már szép számmal alátámasztják azok a tapasztalatok, amelyek a közép- és kelet-európai országok jogtörténészeinek együttműködését kifejező nemzetközi konferenciákon születtek. Polgári jellegű jogi historizmusunk egész korszaka sem tudott felmutatni hasonló erejű előrelépést,1

0

mégis mindez csak a jogtörténeti kutatómunka külső koordinációjához való hozzájárulás. A szóban forgó nemzetközi tudományos fórumaink mindegyikéről elmondhatjuk, hogy azok a kitűzött feladatokat1

1 Czasopismo prawno-Historyczne XIV (1962) Zeszyt 2. 31. Vö.: Vő.: Az egyetemes állam- és jogtörténetben alkalmazott összehasonlító módszei. Külföldi Jogi Cikkgyűjtemény 3. évf. (1963) 3. sz. 494. 6Ld. Jozef Karpat. Zo suÜasuej madarskej právny historiografíi. ih. (1970) c. munkájára utalva. Horváth Pál: Módszertani és koordinációs problémák szerepe a modern jogtörténetben. Acta fac. Politico-Iuridicae Univ. BudapestinenSis Tom. XVIII (1976) 5-6. Ld. továbbá az idesorolható állásfoglalásokat Diskusia o vysokoskolskej uóebnici „Dejiny Statu a práva v Madarsku" (rec. M. Fodorova) Právny Obzor 56. évf. (1973) 8. sz. 699-700. 7 Ld. Af. Vietor: V. Vanéöek: Dejiny Státu a práva v éeskoslovensku. Právnéhistorické Studie (1963) 9. sz. 325-328. 8Ld. Dejiny Statu a práva na üzemi Ceskoslovenska v obdobi kapitalizmu 1848-1945. 1-2. Bratislava, 1971,1973. ®Vö.: H. Grajewski: Problemy historii panstwa i prawa Bulgarii. Ld. Czasopismo Pravno-Historyczne Tom. XIII. (1961) 1. sz. 134. 10

Ehhez természetesen hozzájárul az a körülmény is, hogy „Kelet-Európa hatalmas politikai, társadalmi-gazdasági átalakulása, szocialista útra lépése különösen felkeltette az érdekló'dést e térség országai iránt, beleértve modernkori történelmünket" is. Ld. Berend T. Iván-Ránki György: Gazdaság és társadalom. Tanulmányok hazánk és Kelet-Európa XIX-XX. századi történetéról. Bp. 1972. 590. 11

Ezek tematikusan már egyfajta koordináltságot elvitathatatlanul kifejezésre juttattak.