Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
884 FÜGEDI ERIK fogadalmával férjét mentette meg.18 4 Nevükön és társadalmi státusokon kívül semmit sem tudunk ezekről az asszonyokról, így a további következtetésektől is tartózkodni kell. Az ünnepélyesen vagy csak gondolatban tett fogadalom végrehajtásaképpen a fogadalmat tevő járművön vagy gyalog elzarándokolt Újlakra. A középkori élet ezt az aktust is szertartás formájában szervezte meg. A hívő felkereste az újlaki barátok templomát, abban is a Szent Katalin kápolnát, illetőleg Kapisztranói síiját. Ezen a ponton a jegyzőkönyv sajnos cserben hagyja az olvasót. Az esetek tekintélyes részében ugyanis a gyógyulás már a fogadalom megtétele után bekövetkezett, kisebb részben nem. A jegyzőkönyv csak az utóbbi esetekben említi a sír körüljárását. Ugy látszik, hogy háromszor kellett a sírt megkerülni, a Szentkatalin faluból való Garai Istvánné legalább is a három menet során fokozatosan nyerte vissza látását.18 5 A császári Vida feleségével együtt haldokló csecsemő fiát hozta Újlakra és a város első utcáját elérve kibontották a gyerek pólyáját és megállapították, hogy már nincs benne élet. Az apa lemondott a további útról, de az asszony ragaszkodott a sír körüljárásához és a harmadik menetben a gyerek magához tért.18 6 Egy esetben a jegyzőkönyv csak többszöri körüljárást említ,18 7 a másikban azt emeli ki, hogy a beteg már az első menetben meggyógyult.18 8 Az ismertetett esetekből nem állapítható meg, hogy azok, kik már gyógyultan érkeztek, szintén körüljárták-e a sírt vagy sem. Ha a sír körüljárása bizonytalan is, minden esetben biztos a zarándoklat utolsó lépése, a hálaadás. A fogadalmat tett és meggyógyult beteg hálát adott Istennek a gyógyulásért és Kapisztránóinak a közbenjárásáért és ezt a hálát többféleképpen — de végső fokon azonos módon — külsőleg is kifejezésre juttatta azzal, hogy ,gyógyászati segédeszközét" a sírnál hagyta. Újlaki Miklós udvarbírájának szakácsa és a báncsai Debreceni Sebestyén mankóját,18 9 egy szegedi ember a sérvkötőjét hagyta ott.190 Akinek betegsége során semmi ilyesmire nem volt szüksége, kis viaszszobrocskát helyezett el a sírnál. Az sajnos a szövegből nem állapítható meg, hogy a szobor kit, vagy mit ábrázolt.19 1 Ha fentebb a fogadalomtétel szertartásánál azt mondottuk, hogy azt polgár és paraszt egyformán tette, itt most azt kell mondanunk, hogy a viaszszobor elhelyezése talán inkább a tehetősebb polgárság szokása volt, mert öt esetből négy szereplő újlaki polgár. De ha a viaszszobrocska a kézműiparral rendelkező város szokása is, a használt mankó és rablánc elhelyezése mégis egybekapcsolja a magyar hívőket a ferencesek által gondozott parasztságtól kezdve egészen az arisztokrata Garai János bánig. i8 4y 39. Nomine Jhesu Christe, respice oculis tue misericordie super me, ancillam tuam et modo non tollas a me virum meum ne orbata ab eo vitám meam cogar ducere in amaratudine. Si tua benignitas precibus ancille tue acquieverit et virum meum michi sanum restituerit, voveo et promitto in persona sua ipsum mittere ad corpus beati patris fratris Johannis de Capistrano. 1 8 5 1 92. 186 I 46: cum páter pueri cum ipsa uxore sua funeris defuncti nati baylus (!) tumbam beati patris vice tertia circuiret .. . spiritus pueri in viscera eius est reversus 18 7 I 96: aliquociens ipsum sepulcrum circumiens ... 18 8 V 45. ,89 I 30, V52. .»ej13 9 191 I 49, 61, 125, 182, 215. Pl. I 49: Ipsi parentes voto se cum constrixissent ducere puerum cum imagine cerea ad sepulcrum beati patris .. .
