Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
KAPISZTRANÓI JÁNOS CSODÁI 873 Ezeknél is hatásosabb lehetett a keresztes hadjáratot propagáló körútja, amelynek súlypontja Karácsonyi szerint Baranya volt.12 0 Tény, hogy május 8-án a siklósi várnagyok és a városi magisztrátus kérték, jöjjön el hozzájuk,12 1 s hogy Perecskén is járt.12 2 Hosszú, majd háromhetes pécsi tartózkodása alatt is járhatott a vidéken. Hatás szempontjából a legfontosabb terület mégsem ez lehetett. A kalocsai érsek három levelét ismerjük, az első kettőt május 2-án Apátiból keltezte,12 3 két héttel később, május 15-én Bácsról sürgette újra Kapisztranói jövetelét.12 4 Nincs kizárva, hogy a május 2-i két levél egy és ugyanaz az irat, mert tartalmuk nagyrészt fedi egymást, de csak az egyikben jelzi, hogy az emberek már nagy létszámban gyűltek össze és várják, félő, hogy elfogy az élelmük. A levelek dátumából egy a Duna (Kölyüd, Apáti = a mai Apatin) és az tíjlak-Bács-Buda szárazföldi út közötti terület rajzolódik ki. Tegyük hozzá, hogy július 2-án Belgrádból visszament Bácsba, hogy a kereszteseket ténylegesen mozgósítsa, tehát úgy látszik, Kapisztranói is ezt a területet tekintette bázisának. Ha feltételezzük, hogy hatása befolyásolta az újlaki kapcsolatok fentebb megállapított képét, akkor azt kell várnunk, hogy ezekről a helyekről jelentkezett nagyobb létszámú vallomástevő, hogy itt hamarabb szereztek tudomást a sírjánál történő csodákról és gyorsabban reagáltak rá. A jelzett városokból, Győrből, Esztergomból és Fehérvárról senkit sem találunk a jegyzőkönyvben. Egyedül a nagyszámú szegedi szereplőre és két Csanádról származó tanúra foghatjuk rá, hogy Kapisztranói tevékenységének hatására nőtt meg a szegediek száma és kapcsolódtak be a Csanádiak is. Annál több vallomást tevőt találunk a másik területről, Bácstól északra a Duna mentéről, olyan sokat, hogy fel kell tennünk: erről a területről valóban igen sokan Kapisztranói és a ferencesek működésének, főképpen a nándorfehérvári csatát megelőző feszült légkörben végzett propaganda-útjának hatására jöttek el később Újlakra. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy Újlak kapcsolatai nem terjedtek ki vagy csak kisebb mértékben terjedtek ki Bács városán túlra. Az a négy mérföldnyi távolság, amivel Újlak északnyugati kapcsolatai nagyobbnak tűnnek az északkeletieknél, a keresztes hadjárat előkészítésének eredményeként kapcsolódott be az újlaki csodák körébe. A baranyai körút ezzel szemben nem vagy csak kevés eredménnyel járt. Önkénytelenül is felmerül a peterdi plébános alakja, akinek esetében szinte két egymástól független személyként tűnik fel Kapisztranói, egyszer a keresztesek parancsnokaként, másszor a csodatévő szentként. összefoglalva: a rend és Kapisztranói tevékenysége csak egy pontosan körülhatárolható kis területen befolyásolta az újlaki kapcsolatokat. A Geszti János által feljegyzett eset azonban még egy kitérőre kényszerít. A budai Bálint özvegye, Ilona több asszonnyal együtt zarándokúira indult Bátára, Pécsre és Újlakra. Már úton voltak, amikor egy asszony lebeszélte Donát a továbbmeneteltül, mondván, hogy ő is járt Újlakon, de alig tudott megmenekülni az útonállók elől. Ilona visszafordult, de megbetegedett, egyik lába megbénult. Ez arra indította, hogy folytassa zarándoklatát fájdalmai ellenére. Amikor 120 Karácsonyi: i. ín. I. 337. 121 TT 1901, 200. 12 2 Karácsonyi: i. m. I. 337. 12 3 Wadding: i. m. XII.3 381. és TT 1901, 198-199., ahol Pettkó Béla már felfigyelt a két szöveg eltéró' voltára. ,24 TT 1901, 203-204.
