Századok – 1977

Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V

KAPISZTRANÓI JÁNOS CSODÁI 865 Kapisztranói csodáinak jegyzőkönyvét feldolgozva mindeddig kapcsolatokról és azok térbeli kiterjedéséről beszéltünk; rámutattunk arra is, hogy ezek nem gazdasági, hanem vallási téren jöttek létre. Ennek ellenére sokszor hivatkoztunk gazdasági jelenségekre, a szerémi bor útjára vagy a temesvári, szegedi, budai kereskedőkre, s úgy érezzük, hogy a vallási téren keletkezett kapcsolatok mögött is gazdasági alap húzódik meg, ezért a városok körzetéről tett megállapításaink feljogosítanak a piackörzet kérdésének felvetésére. A feltornyosuló nehézségek itt sem kicsinyek, mert egyrészt nem tudjuk az Újlak körül elhelyezkedő terület településhálózatát rekonstruálni, nem tudunk tehát felelni arra a kérdésre, hogy bizonyos körön belül minden faluból, kivétel nélkül jött-e valaki vagy sem. Másrészt hiányzik az ellenpróba, mert nem állíthatjuk, hogy a közvetlen közelben elhelyezkedő települések kizárólag Újlakkal érintkeztek vagy a környező kisvárosok közül valamelyik másikkal is. A jegyzőkönyv adatai lehetőséget nyújtottak arra, hogy mérföldben mérjünk, meghúztuk hát a 2, 4 és 8 mérföldes sugarú köröket, s a következő eredményre jutottunk: A származáshely valóban a 2 mérföldes körön belül a legsűrűbb, sőt ezen a körön belül majdnem egyenletes, azaz dél felé nagyjából ugyanolyan sűrű mint észak felé. Ezen a körön belül nem találunk más városias települést. Feltűnő, hogy Gyála és Vaskapu — mindkettő 2 mérföldön belüke esik — Csánkinál ugyan mezőváros, de a jegyzőkönyvek nem nevezik annak. Meghúztuk a 4 mérföldes kört is, s ez épp úgy nem bizonyult hiábavalónak, mint a 8 mérföldes berajzolása. Újlak körzetének északkeleti kifutója 4, az északnyugati nagyjából 8 mérföldnyire terjed ki a várostól. Az északnyugati esetében felmerülhet az a kétely, hogy a Bácson túl fekvő falvakat Bács városa közvetítette, ennek azonban ellentmond, hogy abból a négy faluból, ahol tanúkat sorolnak fel (Csepcsi, Doroszló, Füzeg és Uk) a tanúk között műidig van újlaki, vagy az Újlakkal határos Pestről való ember, ezek a falvak tehát közvetlen kapcsolatban álltak Újlakkal is és valószínűleg Báccsal is. Az újlaki körzet kiterjedése lényegében megerősíti az eddigi eredményeket, de meg is toldja egy-két jellemzővel. A 2 mérföldes körzet érvényessége vitán felülinek tűnik, még a Fruska Gora dombjai között is érvényesül. A 4, de méginkább a 8 mérföldes körzet azonban teljesen féloldalas, mert az előbbi csak északra, az utóbbi már csak északnyugatra érvényes. Fentebb hangsúlyoztuk Újlak gazdaságának monokultúrás voltát, s azt a magyarázatot is elfogadhatónak tartjuk, hogy a koncentrikus köröknek féloldalas fejlődését is ez a tényező magyarázza meg. Még egy gondolatot kéli felvetnünk a körök határával kapcsolatban. Kubinyi mutatott rá, hogy a két mérföld megfelel a német „Rast" kifejezésnek azaz 17—18 km az a távolság, amit szekéren egy szuszra meg lehet tenni, ezután pihentetni, de főképpen itatni kell a lovakat. Másszóval: két mérföldről pihenő után még aznap vissza lehet fordulni és haza lehet érni 30—35 km menetteljesítménnyel. Logikusnak látszik, hogy ezen a körön belül egy város játssza a központ szerepét. Újlak és szomszédai, nyugat felől Atya, kelet felől Kő között ez a távolság meg is volt, de nem volt meg Kamanc, Futak, Kő és Pétervárad között, amiből az is következik, hogy még ez a távolság sem volt szigorúan betartott szabály. A 4 mérföld távolság értelmét szintén fuvarozási viszonyokban kell keresni, ez az a távolság, ameddig egy nap alatt el lehet érni. Mintha a jogszabályok mögött is a kor technikai felkészültsége húzódnék meg.