Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
KAPISZTRANÓI JÁNOS CSODÁI 863 A vallomást tevők közül 47 személy származott 9 nagyvárosból, de közülük bízvást elhagyhatjuk azokat, amelyekből csupán egy-egy egyházi személy ment el Újlakra (Eger, Gyulafehérvár, Zágráb), s akkor névsorunk így alakul: Buda 8 fő Szeged 19 fő Pécs 4 fő Temesvár 6 fő Pest 5 fő Várad 1, összesen 6 városból 43 fő. A városok névsora önmagában is jellemző. A legnagyobb létszámmal szereplő Szeged és Buda a szerémi bor felvevője, ill. továbbítója, Temesvár pedig szintén kereskedelmi kapcsolatban állhatott Újlakkal. Jellemző, hogy Budáról egy szatócs (institor) és egy Szerémi nevű polgár szerepel, a tanúk között pedig Csöreg (az átkelőhely) és Kő lakosait találjuk meg. Pestről is, Budáról is szerepel egy-egy szűcs, akiknek újlaki tanúi szintén szűcsök. Temesvárról egy szatócsot említenek, s egy másik feleségét, aki a temesvári bíró lánya. A nagyszámú szegedi között két szatócs és ismét egy szűcs fordul elő. Más jellegű kapcsolat fűzi Újlakot Pécshez. Mint mondottuk, Újlak a pécsi egyházmegyében feküdt, s a jegyzőkönyvben szereplők is inkább az igazgatási központ emberei, többek között a polgármester (magister civium). Váradi emberünket is teljesen egyéni kapcsolat fűzhette Újlakhoz, tanúi között szerepel Újlaki Miklós egyik főember szolgája, Geszti László macsói-al-bán. A két jellemző világosan elválik egymástól: a kereskedelemmel és iparral foglalkozó nagyvárosok (Buda, Pest, Szeged és Temesvár) és a központi funkciót játszó Pécs tanúinak csoportjában. Amikor fentebb a nagyvárosok közvetítő szerepéről beszéltünk, a nagy központok mellett kisebb városokat is említettünk, amelyek közvetítő szerepet játszottak, s példaként Bácsra hivatkoztunk. A vallomást tevők származási helye között 31 olyan települést találunk, amelyeket Csánki műve szerint a 15. században oppidum-mk neveztek, s ezért Csánki a „városok" közé sorolt. Más alkalommal már rámutattunk Csánki módszertani hibáira és arra, hogy ez a fogalom ebben a formában inkább gátja, mint elősegítője a várostörténeti kutatásnak,8 9 s mintha jegyzőkönyvünk is ezt igazolná. A 4. sz. függelékben összeállítottuk a Csánkinál mezővárosnak minősülő helységeket ésfeltüntettük, hogy minek nevezik a kérdéses helységet a jegyzőkönyv változatai. Az eredmény: három kisvárost Geszti János civitas-nak nevez, amiben nyilván az egyházi nomenklatúrát követi, mert Bács elvileg, Csanád pedig ténylegesen püspöki székhely volt, amelynek ez a cím járt. Túlzott Geszti akkor, amikor ezt a titulust Pécsváradnak is megadta, nyilván ősi bencés apátságára való tekintettel. Érdekesebb, hogy a 21 helység közül 14 nem kapta meg ezt a címet sem Gesztitől, sem — ami még fontosabb — az újlaki városi jegyzőtől. A 14 eset közül hármat tévedésnek kell tekintenünk, mert biztos, hogy Arad, Szávaszentdemeter és Pétervárad nem volt falu. A legjellemzőbb esetek azonban azok, amikor a Csánkinál a „városok" között szereplő Fonót az újlaki jegyző, vagy Parasztit Geszti János egyszerűen villa-mk nevez. A kor emberének szemével nézve sem 30 települést, hanem annak csak kétharmadát, 21 helységet tekintettek mezővárosnak,s ítéletüket bízvást elfogadhatjuk. s 9 Fügedi, Századok 106/1972. 85-88. 2*
