Századok – 1977
Tanulmányok - Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai 847/V
862 FÜGEDI ERIK Nagyon messze fekvő helyekhez tartozik a biharmegyei Pocsaj is, s amint fentebb mondottuk, ezt a helységet a jegyzőkönyv Váradhoz kapcsolja, így egy típus, a nagyvárosok által közvetített kis települések típusának képviselője. Térképünk is azt bizonyítja, hogy a nagyvárosok egy része a környéken fekvő kisebb települések közvetítője Újlak felé. Buda révén szerezhetett tudomást borosjenői, békásmegyeri és talán óbudai emberünk, Szeged révén tápéi, győi és farkfalvi szereplőnk az újlaki sírnál lejátszódó csodás esetekről. A jegyzőkönyv közvetve utal erre a tényre, amikor Borosjenő és Békásmegyer fekvését Budához viszonyítja. A nagyvárosok nemcsak saját lakóikkal szerepeltek, hanem azokkal is, akiket saját környékükről közvetítettek. A közvetítő szerepnek még egy formája elemezhető ki a jegyzőkönyvből. A nagyváros nemcsak közvetlen környékének (piackörzetének), hanem annak az útvonalnak és a rajta levő településeknek is közvetítőjévé válik, amelyen át Újlakkal fenntartotta saját érintkezését. Ha azt látjuk, hogy a vallomást tevő péterváradi mellett két esetben is temesvári tanú szerepel,8 6 akkor nem gondolhatunk másra, mint hegy a temesváriak (Becsén és) Péterváradon át jártak Újlakra. Geszti gyűjteményében szerepel Albert szentmártoni bíró, származáshelyéről két adatot közöl a jegyzék: 1. Újlaktól 26 mérföldnyire fekszik, 2. a veszprémi egyházmegyéhez tartozik. A két adat a Csepel-szigeti Szentmártonra illik, ezt pedig ßuda közvetíthette akár vízi, akár szárazföldi úton. A tanúk mindkét megoldásra lehetőséget adnak, mert egy kölyüdi klerikust (víziút), továbbá egy szondi klerikust és egy böki klerikust sorol fel (szárazföldi útvonalon) a meghatározhatatlan szentpéteri vagy vásároskürti tanún kívül.87 Nem kívánjuk a példák számát szaporítani, de meg kell említenünk, hogy Iregből is kettő volt, egy Bács, egy pedig Szerém megyében. A kettő csak úgy volt szétválasztható, hogy az egyik mellett Bács városi, a másik mellett erdődi tanú lépett fel.8 8 Vizsgálatunk során eddig megállapítottuk Újlak közvetlen hátországát, s úgy találtuk, hogy az részben a földrajzi, részben az útviszonyok hatására a város magasságában és attól északra 4—8 mérföldnyire, azaz 34—72 km távolságra terjedt ki. Ezen a területen kívül találtunk Újlaktól távoleső helységeket. Egy részük teljesen elszigetelten található térképünkön, ezeket kivételes jelenségnek kell minősítenünk. Más részük a nagyvárosok közvetlen környékén fekszik, a jegyzőkönyv kifejezetten nagyvárosokhoz kapcsolja őket, az onnan származó szereplőknek tehát a nagyváros közvetítette Kapisztranói csodáinak ismeretét. Azt is meg kellett állapítanunk, hogy ezek a városok — de a kisebbek is - közvetítettek olyan helységek esetében, amelyek az őket Újlakkal összekötő útvonalon helyezkedtek el. Ezzel megérkeztünk a városoknak az infrastruktúrában játszott szerepéhez. Már most hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem véletlenül beszéltünk „nagyvárosokról" a régebbi irodalomban szokásos „sz. kir. város" helyett. Ez az utóbbi fogalom csak hátrányosan befolyásolná vizsgálatunkat, amely nem jogi vagy önkormányzati formák, hanem kapcsolatok felderítését célozza. g6 I 252, V 93. s 7 V 46. 8 s V 34, 50, 51, ill. I 231.