Századok – 1977

Elmélet és módszertan - Ránki György: Jegyzetek a társadalomtörténetről 775/IV

792 RÁNKI GYÖRGY természetesen akkor kapnak igazán társadalomtörténeti jelleget, ha nem maradnak meg a család és háztartás még oly fontos keretein belül, hanem szorosabb összeköttetésbe kerülnek a külvilággal. A vándorlás, a gazdasági élet különböző szervezeti formái, az oktatás és képzés, a munkavégzés különböző formái és végül, de távolról sem utolsósorban a falusi és városi ökológiai környezet vizsgálata helyezheti szélesebb társadalomtörténeti aspektusba a demográfia eredményeit. A vizsgálatok forrásanyaga két erősen elkülöníthető részre bontható. Egyfelől adva van a szorosan vett demográfiai és statisztikai anyag, másrészt a különböző leíró, nemegyszer irodalmi jellegű források is — és ennek horizontja erősen kitágítható — igénybe vehetők. Mindez el kell hogy helyeződjék a népesedés általános törvényeinek tanulmányozásában, melyekre újabban történeti aspektusból különös figyelmet szentelnek. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom néhány legismertebb alkotása magyar nyelven is napvilágot látott.5

1 A Geschichte und Gesellschaft megfelelő száma áttekintést nyújt a történeti demográfia és családkutatás általános irodalmáról és beszámol részben a német, részben az amerikai kutatásokról, elsősorban a módszert érintő kérdésekre helyezve a hangsúlyt. Ezenkívül a 16—18. századi osztrák anyagról számol be a családnagyság, családtípus és a családalakulási ciklus vonatkozásában. Az ún. Ortssippenbuch felhasználásának lehetőségéről szólva egy további tanulmány a régebbi keletű genealógiát kísérli meg összekombinálni az újtípusú családrekonstrukciós eljárással, melyről joggal jegyzik meg, hogy egyéni kutató számára sziszifuszi munka és ezért jórészt csak munkaközösségekben lehet végezni a költséges kutatásokat.5 2 Igaza van tehát Wrigleynek, midőn azt írja „könnyebb a történelemben a népesség, gazdaság és társadalom közötti szoros kapcsolat meglétét igazolni, mint e kapcsolatok konkrét mibenlétét elemezni, mert az összefüggések nagyon bonyolultak.5

3 Wrigley megközelítése világos különbséget tesz az ipari forradalom előtti és az azt követő népesedési törvények között, és mélyrehatóan elemzi a különböző korok népesedési és családtörténeti specifikumát. A folyóirat hasábjain ezekre a gondolatokra támaszkodva Karin Hausen téziseit három alapszempont szerint csoportosítja: 1. Család és háztartás az árútermelés és fogyasztás meghatározott társadalmi formájával összefüggésben vizsgálandó; 2. Család és háztartás osztály és réteg szerint különbözik; 3. Család és háztartás mind az egyén, mind a társadalom számára változó szociális funkciót tölt be.. .54 Az újabb társadalomtörténeti irodalom éppen e történeti és osztályösszefüggések figyelembevételével veszi újból kritikai vizsgálat alá iparosodás és család összefüggéseit.5 5 Ezzel viszont eljutunk a társadalomtörténet egy további aspektusához, az urbanizáció folyamatához. (E tárgykörben sem a Rosenberg-emlékkönyv, sem a folyóirat nem jelentetett meg tanulmányt.) A gondolat, mely a család társadalmi funciójának megváltozá-51

E. Wrigley: Népesedés és történelem. Bp. 1973. 5 2 Michael Mitterauer: Familiengrösse - Familientypen - Familienzyklus; John Knodel: Ortssippenbücher als Quelle für die historische Demographie. Geschichte und Gesellschaft, 1975. 2-3. 5 3

E. Wrigley: Népesedés és történelem, Bp. 1973. 19. 5 4 Karin Hausen i. m. 55 P. Laslett-R. Wall: Household and Family in Past Time. Cambridge 1972. Ch. Tilly: Early Industrialisation. Princeton. 1973.