Századok – 1977
Közlemények - Varsányi Péter István: Adalékok az 1848-as délvidéki harcokhoz 735/IV
742 VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN 2. A kormánybiztos Csernovicsnak a péterváradi (szlavóniai) főhadparancsnoksággal (br. Hrabovszky János) és Kiss Ernő ezredessel (közvetve a temesvári fohadparancsnoksággal) kellett kapcsolatot keresnie. A magyar kormánybiztosok és a katonai vezetés viszonyára 1848 nyarán a következők jellemzők: a) A császári katonai közigazgatás a magyar megyéket és a végvidéki (határőrvidéki) kerületet katonai közigazgatás alatt álló területnek tekintette. A kormánybiztosok így hiában ösztönözték a mozgó csapatok vezetőit a végvidékre való előnyomulásra, azok a hadi főkormányszék utasítására hivatkozva megtagadták e terület határainak átlépését. „Ha Kiss közvetlenül és csupán a ministe dum tói függött volna — írta Emlékirataiban Vukovics Sebő —, ő bizonyosan a kormány vagy a királyi biztos felszóllítására a vég vidéket azonnal megszállotta volna".36 A magyar kormány — kíméletből — nem vette ki a mozgó csapatok vezényletét a katonai kormányszék hatásköréből. b) A főhadparancsnokok vagy idegenek (pl. Piret altábornagy), vagy neveltetésük következtében aulikus beállítottságúak voltak. így a vezetésük alatt álló hadseregben kimondottan magyar kormányellenes hangulat uralkodott. Eltérően néhány parancsnoktársától, Kiss Ernő huszárezredes hazafias érzelmeihez nem fért kétség. „Ha külömben. . . én személyemre fogok bár hová is rendeltetni — írta Csernovics Péternek —, mindég szerencsésnek fogom magamat érezni, ha hazámnak s a haza jóvának valamibe szolgálhattam".3 7 Mint láttuk, jó véleménye volt Kissről Vukovics Sebőnek is. Ezért javasolta 1848. május 29-én Szemerének, hogy „. . . a biztosság által igénybe veendő katonai erő vezetése Kiss huszárezredesre bízassák, kinek tehetségében is, akaratáben is biztosítékot találunk. Ezredében általánosan jó szellem uralkodik."3 8 Csernovics levelei, s az azokra küldött válaszok más viszonyról tanúskodnak. Csernovics türelmetlensége, Kiss Ernő tehetetlensége lépten-nyomon súrlódáshoz vezetett. Csernovics Péter levele Kiss Ernőhöz (Pétervárad, 1848. június 9.): „A csajkások és a határőrök zendülése elmúlhatatlanúl megkívánja: hogy minden katonai erő, melly közelébb vagyon Újvidék körül összevonassák, és pedig minél hamarább. - Ugyan most Tisztelt Parancsnok Urat, miután Pestről keletkezett rendeletem, hivatalosan máig sem tudom mi oknál fogva teljesitlenül maradott, most már másodszor, ezennel hivatalosan felhívom: mikép a Péterváradi fő hadi kormánynak e részben veendő Utasítását a legpontosabban minden idö halasztás nélkül teljesítse. - A felelet nagy terhe, a vésztellyes körülmények között az elmulasztásért Tisztelt Parancsnok Úrra fog háramlani. . ."3 9 Másnap, 10-én Kiss Ernő írt egy levelet Csernovicsnak. Ebből azonban nem derül ki, hogy megkapta-e a kormánybiztos idézett sorait. „Kikindán Junius 10-kén 848-ba Ezzen pillanatba érkezett kezemhez a Peterváradi hadi fő Kormánnak azon rendelete, hogy a helybéli katonai erővel rögtön OhBetsére vonuljak. - De miután a tartománbéli hadi fő kormántol, a 36 Ua. 158-159. 37 Csernovics-iratanyag 429. sz. 38 Deák-Jakabffy: i.m. 64-67. 39 Csernovics-iratanyag 279. sz.
