Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
606 TÖRTÉNETI IRODALOM fordulónál már gondosan jelzik, hogyan tárgyalta az orosz munkásmozgalmi sajtó a lengyel munkásmozgalom eseményeit és fordítva. Sokat foglalkozik a könyv a bolsevikok és a lengyel szociáldemokraták ellentétével a nemzeti önrendelkezés kérdésében, amely a véleménykülönbségek kardinális pontja volt, de ebben a vonatkozásban csak sok új részletadatot tud felsorakoztatni, az eddigi alapvető' értékelést, hogy a bolsevikok képviselték a helyes álláspontot a nemzeti önrendelkezés felvételével programjukba, nem módosítja. Nyilvánvaló, hogy a kapcsolatok zömét az orosz és lengyel forradalmárok kapcsolatai teszik ki, de a szerzők mindig figyelemmel vannak az orosz birodalom egyéb, ott élő népeire, különösen az ukránokra és beloruszokra, de másokra is. A forradalmi kapcsolatokat tárgyalja a könyv, s ezeket az első fejezetekben valóban szélesen értelmezi, még a kulturális szférát is bevonva. A Warynski-féle első Proletariat megfelelő partnerét teljes joggal a Narodnaja Voljában találja meg, az ő kapcsoiataiicat, megint csak a nemzeti kérdésben mutatkozó érzékenységeket is tárgyalja. A továbbiakban viszont - az anyag bősége mellett és ellenére - valójában leszűkül a tárgyalás horizontja. Leszűkül egyrészt abban a vonatkozásban, ami már a korábbi fejezeteknél is megmutatkozott, de ott bizonyos mértékig indokolt volt, hogy csak az orosz-lengyelországi lengyel fejlődést kíséri figyelemmel, a többi lengyel területtel nem foglalkozik (Krakkó és a galíciai szociáldemokraták csaK 1912-ben kerülnek elő). De leszűkül abban az értelemben is, hogy csak a munkásmozgalmi kapcsolatokat tárgyalja, ezeken belül is érdemben csupán a bolsevikok és a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciája (SDKPiL) kapcsolatait, a lengyel szocialista párt (PPS) részletesebb tárgyalására csak a párton belül bekövetkezett szakadás, a PPS-baloldal különválása után fordít figyelmet. A mensevikek, az OSzDMP egyéb frakciói, vagy másrészt a PPS-frakció kapcsolatai csak marginálisan kerülnek elő, az eszerek lengyel kapcsolatai (vagy egyáltalában elképzelései a lengyel kérdés alakulásáról, amit a bolsevikok vonatkozásában mindig megvilágítanak a szerzők) már teljesen kívülmaradnak a könyv érdeklődési körén. Nyilvánvaló, ha abból a szempontból indulnak ki a szerzők, hogy az imperializmus korában végső fokon a szocialista forradalomnak kellett sorra kerülnie, csak az erre irányuló mozgalom a forradalmi, akkor ez az eljárás indokolt. Dehát ismeretes, hogy a bolsevikok is első menetben polgári demokratikus forradalomra készülődtek fel,ez volt a soron következő feladat, s ebben az esetben mégis legalább valamelyes figyelmet kellett volna fordítani mindazokra a pártokra és erőkre, amelyek a polgári demokratikus forradalmat készítették elő. Ez nyilván az anyag további bővítését igényelte volna, de talán nem lett volna érdektelen. A hatalmas anyagot megmozgató munkákban mindig elképzelhetők apró elírások, pontatlanságok; hadd hívjuk fel a figyelmet egy ilyenre: 1916-ban nem Andrássy Gyula gróf volt a Monarchia közös külügyminisztere, hanem Burián István báró (Andrássy tudvalevőleg csak a Monarchia utolsó néhány napjában töltötte be ezt a funkciót). Az valóban fennáll, hogy a világháború idején foglalkozott a lengyel kérdéssel, s ezért a burzsoá Lengyelország a két világháború közt nagy rokonszenvvel tárgyalta. Az ilyen észrevételek persze mit sem változtathatnak a kötet általában igen pozitív értékelésén. Nagy munka összegezése ez a kötet, tiszteletre méltó erőfeszítések eredménye, igazuk van a szerzőknek: a még ezután feltárásra kerülő anyag nyilván már csak részleteiben fogja finomítani a kötet alapvető megállapításait. Niederhamer Emil ILLUSTRIERTE GESCHICHTE DER DEUTSCHEN REVOLUTION 1848-49 (Berlin, Dietz Verlag, 1973. 381 L Redaktion: Walter Schmidt) AZ 1848-49-ES NÉMET FORRADALOM KÉPES TÖRTÉNETE Az NDK történetírásában a demokratikus és forradalmi hagyományok apolása mindig fontos helyet kapott, s ebből a szempontból az 1848-49-es évek eseményeit tárgyaló művek is kiemelkedő jelentőségűek. A most ismertetésre kerülő kötet, amely az 1848-as forradalom 125. évfordulójára jelent meg, tudományos népszerűsítő formában kívánja a kutatas eredményeit a szélesebb olvasóközönség számára is hozzáférhetővé tenni.
