Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

605 TÖRTÉNETI IRODALOM Habsburg-birodalom pravoszláv és unitus egyházainak a harcára, vagy a szlovák evangélikusok mozgalmaira utaljunk. Ettől eltekintve azonban Zina Markova könyvét örömmel üdvözölhetjük, s várjuk folytatását, az egyházi harc vizsgálatát az 1856-1870 közti szakaszban. Nyilván akkor lesz alkalma az osztrák politika, ezzel kapcsolatban a korábbi katolikus térítési kísérletek bemutatására meg az angol-amerikai protestáns térítési kísérletek értékelésére. Niederhauser Emil OCSERKI REVOLJUCIONNÜH SZVJAZEJ NARODOV ROSZSZIII POL'SI 1815-1917 Pod red. V. A. D'jakova, Α. Ja. Manuszevicsa, I. Sz. Millera, I. A. Hrenova (Moszkva, Nauka, 1976. 602 1.) VÁZLATOK OROSZORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG NÉPEINEK FORRADALMI KAPCSOLATAIRÓL Szovjet és lengyel történészek már hosszú évek során át dolgoznak a két nép, ill. két ország kapcsolatainak, elsősorban munkásmozgalmi kapcsolatainak feltárásán, több dokumentumkötet látott már napvilágot. A munka még korántsem fejeződött be, az itt ismertetett kötet felelős szerkesztője, I. Sz. Miller erre utal bevezetőjében is, de leszögezi, hogy már most kellő anyag áll rendelkezésre egyfajta összegezés számára. A további anyagfeltárás esetleg részleteiben módosíthatja majd a képet, a fejlődés fő vonalai már most is világosan látszanak. A könyvet szerényen csak vázlatnak nevezik, holott valójában roppant gazdag anyagot sűrít össze a közel 600 lapnyi szövegben. Nyilván reménytelen vállalkozás volna valamiféle tartalmi ismertetést adni a 12 fejezet mondanivalójáról, amely a 18-19. sz. fordulója körüli helyzet, az akkori orosz-lengyel kapcsolatok vizsgálatától az Októberi Forradalomig és annak következményeiig nyúlik. Inkább csak a széles körű szerzőgárdát felvonultató munka néhány jellemző vonására szeretnénk utalni. Elsőként talán arra, hogy a szerzők mind tartották magukat ahhoz az előszóban is kifejtett módszerhez, hogy a forradalmi kapcsolatokat meghatározó keretek, az általános politikai történet és a munkásmozgalom története tárgyalására részletes formában nem kerül sor, ezt minden esetben csak néhány mondatban jelzik, hogy annál több hely maradjon a tárgyra vonatkozó mondanivaló közlésére. Nagyon helyes elv, jó volt, hogy következetesen keresztülvitték, hiszen a könyv olvasói nyilván tisztában vannak ezekkel az eseményekkel, s nem szükséges újból kifejteni mondjuk az 1905-ös forradalom jellegét, elég, ha pl. csak utalnak rá, hogy módszereit, eszközeit tekintve proletár forradalomnak is tekinthető. A könyv a forradalmi kapcsolatnak történetét tárgyalja, az egyéb jellegű kapcsolatokra még csak nem is utal. így a dekabrista mozgalom kapcsolatairól bőven esik szó, később az 1863-as felkelés előzményeiről, majd a munkásmozgalom kapcsolatairól. Elég ritkán, de olykor a szellemi élet vezető képviselőinek személyes kapcsolatai, a két kultúra kölcsönös ismerete és hatása is szóba kerül, ezeket a részeket talán érdemes lett volna bővebben kifejteni. A szerzők igyekeznek ebben a vonatkozásban is a pozitívumokat hangsúlyozni, hogy pl. a klasszicista orosz költő, Gyerzsavin 1813 táján megértéssel fordult a lengyelek felé, de azt sem hallgatják el, hogy 1794-ben Varsó elfoglalása alkalmával még Szuvorovot ünnepelte. Vagy azt sem, hogy az 1830-as novemberi felkelés idején az orosz társadalmat átható nacionalizmus még Puskint is rövid időre magával ragadta. A nemzeti mozzanat természetesen lényeges szerepet játszik vcgig az egész könyvön, a szerzők igen nagy figyelmet fordítanak rá, hiszen a forradalmi kapcsolatokban is nagy súllyal esett a latba az együttműködési készség mellett a mindkét fél részéről megnyilvánuló bizalmatlanság, előítéletek sora. Már a kezdeteknél fokozta ezt az a szerencsétlen körülmény, hogy az orosz mozgalom korábban indult meg, 1825-ben, amikor a lengyelek még nem voltak felkészülve, 1863-ban viszont a lengyelek léptek fel korábban, orosz figyelmeztetések ellenére. Ennek ellenére tudott mégis minden időszakban gyümölcsöző együttműködés kialakulni a két nép forradalmi erői közt. Az erre vonatkozó, elsősorban a munkásmozgalmi anyag igen gazdag, a szerzők nagyon sok oldalról vizsgálják meg és tárják fel az adatokat, odáig elmenően, hogy a század-