Századok – 1977

Rottler Ferenc: A történettudományi kutatások helyzete 3/I

A TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KUTATÁSOK HELYZETE 5 Jelenleg már a kiadónál van a 19. század második felét és a 20. század első évtizedét tárgyaló hatodik és hetedik kötet, valamint a szerkesztés utolsó fázisában van a harmadik és az ötödik kötet. Ugyanakkor továbbra sincs érdemleges előrehaladás az első és második kötet kéziratainak (Magyarország története 1526-ig) lezárásában és a vártnál lassabban készül a negyedik kötet is. Ugyancsak kollektív munkán alapul A magyar forradalmi munkásmozgalom története összefoglaló mű, amely kiemelkedő állomása az eszmei és szakmai szempontból egyaránt jelentősen fejlődő magyar párttörténetírásnak. Hasonló kollektív munka eredménye az Akadémiai-Díjjal jutalmazott egyetemi tankönyvsorozat Magyarország története IV. (1848—1918) kötete és a nemzetközi munkásmozgalom történet (1830—1945, 1945—1974) kötetei, valamint a Magyar Tudományos Akadémia 150 éves történetét tárgyaló művelődéstörténeti szintézis. Az MSzMP KB Párttörténeti Intézetének kollektív munkái — Munkásmozgalomtörténeti Lexikon, A szocialista forradalomért, Munkásmozgalomtörténeti Kronológia — ugyancsak a hazai történetkutatás legújabb eredményein alapulnak. A kutatómunka eredményei azonban továbbra is elsősorban egyéni munkákon, cikkeken, tanulmányokon mérhetők le. Több jelentős új kutatás hozott felszínre értékes eredményeket a 20. század és ezen belül a felszabadulás utáni korszak politika-, társadalom· és gazdaságtörténetére vonatkozóan. Emellett több egyetemes történeti téma -elsősorban a Kelet—Európa, illetve a nemzetközi munkásmozgalom történetére vonatkozó — jutott el a publikálható eredményekig. Érdemleges eredmények születtek a hagyományos értelemben vett társadalomtörténet és az eddig elhanyagolt eszme- és művelődéstörténet területén is. Megfelelő súllyal szerepeltek az egyéni kutatási témákban hazánk nagy történeti sorsfordulói (Mohács, az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc, az 1918—19-es forradalmak, valamint hazánk felszabadulása) és komoly erőfeszítések történtek a kiemelkedő történeti személyiségek (I. István, Dózsa György, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Károlyi Mihály, Kun Béla stb.) értékelésére is. A történettudományi kutatás fejlődésének egyik legkomolyabb problémája ugyanakkor az, hogy nem kielégítő a kutatási témák koncentrációja, a rendelkezésre álló kutatási erők szétforgácsolódnak. Ez megnyilvánul a kollektív munkáknak az indokoltnál is jóval hosszadalmasabb „átfutási idejében", s abban is, hogy a szintetizáló igényű egyéni vállalkozások is megritkultak. Egyre kevesebben vállalkoznak nagyobb történeti egységek monográfikus feldolgozására; nemritkán ezer oldalas monográfiákban csak egy—két év történetét dolgozzák fel. Az egyetemi tankönyvsorozat I—II. kötete teljesen, III. kötete részben elavult, régóta húzódik az V-VI. (Í918-tól napjainkig) kötet megjelenése. A magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből, valamint a legújabbkori magyar történetből egyre égetőbben hiányzik a kommunista, a szociáldemokrata párt, illetve az egyesült munkáspárt történetét összefoglaló monográfia. A történészek - különösen 1969 óta — igyekeztek hatékonyabban és szervezettebben kihasználni azokat a rendelkezésre álló fórumokat és eszközöket (Magyar Történelmi Társulat, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, rádió, sajtó, televízió stb.) is, amelyek jelentős szerepet töltenek be a történettudomány eredményeinek népszerűsítésében, teijesztésében. Az utóbbi években könyvkiadásunk — elsősorban az Akadémiai — Gondo-