Századok – 1977

Rottler Ferenc: A történettudományi kutatások helyzete 3/I

6 ROTTLER FERENC lat és a Kossuth Kiadó sokat tett a történettudományi népszerűsítő irodalom kiadása terén (pl. Sorsdöntő Történelmi Napok, Magyar História, Népszerű Történelem c. sorozatok). A lehetőségek és a társadalmi igények azonban nincsenek összhangban, a történettudomány legújabb eredményei csak lassan jutnak el a köztudatba. A népszerűsítő tevékenység hatékonyságát számottevően csökkenti egy népszerű, nagy példányszámú, illusztrált történettudományi lap hiánya. Történettudományunk fejlődése figyelemreméltó nemzetközi elismerést váltott ki. Erősödtek a kapcsolatok a szovjet történettudománnyal - a közejövőben közösen készített kötetek egész sora fog megjelenni —, mindenekelőtt a magyar—szovjet történész vegyesbizottság tevékenysége eredményeként. Szakmailag, tudománypolitikailag egyaránt kielégítően fejlődtek a bolgár, a csehszlovák, a lengyel és az NDK történészeivel való kapcsolatok elsősorban ugyancsak a kétoldalú vegyesbizottságok révén. A magyar-jugoszláv történész vegyesbizottság megalakítása folyamatban van. Az utóbbi időben szakmai, publicisztikai viták kísérik a román és a szlovák történészekkel kialakult tudományos kapcsolatainkat. A rendszeres találkozások és tudományos viták, a szakmai, baráti kapcsolatok hozzásegíthetnek álláspontjaink kölcsönös megismeréséhez. A magyar történettudomány megfelelően vette ki részét a XIII. és XIV. Nemzetközi Történész Kongresszus munkájából (Moszkva 1970, San Francisco 1975). Gyarapodtak nemzetközi kapcsolataink a tőkés országok történészeivel is. A magyar marxista történettudomány szakmai megbecsülését bizonyítják a fejlett tőkés országok történészei részéről érkező gyakori meghívások és egyéb kapcsolatkeresések. A közelmúltban például kölcsönös kezdeményezések alapján megalakult a magyar-osztrák történész vegyesbizottság; az Amerikai Történelmi Társulat (USA) közös amerikaimagyar tanulmánykötet kiadását kezdeményezte. A polgári történettudomány képviselőivel kialakított kapcsolatokban, a lezajlott vitákban történészeink megfelelő ideológiai és politikai felkészültségről tettek tanúbizonyságot és szereplésükkel nemcsak a magyar, hanem az egyetemes marxista történettudomány tekintélyének öregbítéséhez is hozzájárultak. Bekapcsolódtak nemcsak a Magyarország történelmére, hanem a világtörténelmi folyamatok értelmezésére vonatkozó marxista és nem marxista felfogások között folyó vitákba is. A történettudományi kutatások szakmai-ideológiai kérdései A magyar történettudomány területén az elmúlt években tovább erősödtek a marxizmus-leninizmus pozíciói. A kutatások és a megjelent művek túlnyomó többségének eszmei-politikai kiindulópontja, tudományos meggyőződése és elkötelezettsége a marxizmus—leninizmushpz kapcsolódik. A marxista történészek ilyen értelemben vettek részt számos elméleti kérdés tisztázásában és a történettudományon túl az ideológiai közéletben is. A hazánkban kialakult kedvező politikai légkör, a kétfrontos harc ideológiai sikerei és a kedvező tudománypolitikai közélet egyaránt hozzájárultak ahhoz,'hogy a történettudományon belül felélénkültek a viták. Az elmúlt évtizedben is folytatódott a magyar történettudomány egyik legérdemlegesebb — még Molnár Erik írásai nyomán indult — vitája a függetlenségi küzdelmek és az