Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ 1848-AS NEMETORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRÓL 475 teremtés törvényességét minden későbbi támadással szemben előre is biztosítani. Ennek érdekében szentesítette a magyar küldöttek kinevező iratát a teljhatalommal felruházott nádor aláírásával. A szóban forgó írás azt a megállapítást tartalmazta, hogy Magyarország kész szövetségre lépni Németországgal „tekintet nélkül azon változásokra, melyek a frankfurti parlament határozatai folytán az osztrák állam és a német Bund között bekövetkezhetnek", azaz érvényesnek tekintené a megállapodást Frankfurt és Bécs esetleges meghasonlása esetében is.71 A Frankfurtba érkező magyar küldöttek tehát őszinte szövetkezési hajlandóságról tanúskodó, ugyanakkor a nemzeti önállóságot szigorúan szem előtt tartó instrukciókat terjesztettek a birodalmi parlament elé. A magyar törekvések megismerése nagy rokonszenvet váltott ki a Pál-templom hallgatóságában, amelynek körében általánosan elterjedt az a felfogás, hogy Németországnak a magyarokat kell megnyernie a cseh ellenállás megtörésére. Július 3-án elfogadott határozattá emelkedett az a javaslat, hogy „a Magyarország és Németország közötti szövetség figyelembevétele a jövőbeli végrehajtóhatalom számára sürgősnek ajánltassék".7 2 A német-magyar szövetség legkövetkezetesebb támogatói a baloldal táborából kerültek ki,7 3 legelszántabb ellenzőit pedig a parlament konzervatív, elsősorban ausztriai követei képezték Pázmándy szemében.7 4 A magyar küldöttek kedvező fogadtatásának híre és az ideiglenes birodalmi minisztérium közeli megalakulásának lehetősége oda vezetett, hogy a forradalmi magyar kormányzat és híveinek körében június végére jelentősen felerősödtek a német egység megvalósulásához kapcsolódó remények. A növekvő várakozás maga után vonta a minisztérium Frankfurt iránti érdeklődésének fokozódását, s a német egység kérdése (mind az általános európai fejlődés, mind a magyar jövő szempontjából) lassanként a magyar politikusokat legjobban foglalkoztató problémává lépett elő. Németország küldetése, Frankfurt külpolitikája Az érdekek egybeesésének felismerése mindkét fél részéről és a kölcsönös bizakodás jellemezte a kapcsolatteremtést követő heteket. Ezzel egy időben azonban jelezték Kossuthék Németország várható politikájával szembeni fenntartásaikat is. A két jelenség között meghúzódó ellentmondás akkor válik érthetővé, ha vizsgálatunkat kiterjesztjük a birodalmi parlament .külpolitikájára" és annak magyarországi visszhangjára. Eljárásunkat megnehezíti az a körülmény, hogy a Frankfurtban lezajló külpolitikai vonatkozású vitákkal és döntésekkel kapcsolatos egykorú hazai megnyilatkozásokról rendelkezésünkre 71 Károlyi Árpád: Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre II. Bp. 1932. 1 ; 1. Hajnal István: i. m. 50; vö.·. Kenyeres Júlia: i. m. 482. 12 St. Β., 1848. VII. 3. No. 30. 677;vö.: Hajnal István: i. m. 54. A szövetségi ajánlat frankfurti visszhangjáról ld.még Wyndenburgh beszámolóját. - St. Β., 1848. VII. 3. No. 30. 654; valamint Möring VII. 22-i beszédét - közli: Ladisias Szalay: Diplomatische Aktenstücke zur Beleuchtung der ungarischen Gesandtschaft in Deutschland. Zürich. 1849. 9. 7 3 Vö.: Karl Obermann: Die ungarische Revolution ... 14. 74 Pázmándy Dénes levele valószínűleg Kossuth Lajoshoz 1848. VI. 17. - közli: Waldapfel Eszter: i. m. 22.
