Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
474 ERDÖDY GÁBOR is szem előtt tartó szövetségkeresés előre eltervezett második szakaszának kell tekintenünk.6 6 Az új Németország megnyerése minden szempontból egybeesni látszott Magyarország érdekeivel. Kossuth azonban a német szövetségben rejlő negatív mozzanatokra — Németország esetleges hódító szándékaira — is felfigyelt, s már a kezdetektől igyekezett biztosítékot találni az esetleges német túlsúly eredményezte közös politikai lépések veszélyeivel szemben. Ennek figyelembevételével a tervezett szövetséget kizárólag a teljes szuverenitás talaján tartotta kivitelezhetőnek, s július 11-i beszédében is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a „Német Birodalommal barátságot akarunk, úgy hogy szabadságunkból ezért semmit sem engedünk".6 7 Pázmándyhoz küldött utasításában ennek megfelelően azt emelte ki, hogy a szövetség alapja a kölcsönös segítség legyen, amelyben „ők a Magyar Koronának integritását garantírozzák - legyen az bár orosz, szerb etc. befolyásssal támogatott horvát—illír pártütés által fenyegetve —, mi pedig a Deutsche Bund integritását garantírozzuk cseh s általában sláv elemű elszakadási törekvések ellen".68 A magyar pénzügyminiszter nagyon fontosnak találta, hogy a német szövetség ne nőhessen Magyarország fejére, s hogy a megegyezés feltételei szigorúan csak az érdekeivel egybeeső törekvéseket tartalmazzák. Ennek szellemében figyelmeztette Szalayékat arra, hogy „a lekötött hadseregek bármily európai nép szabadságának elnyomására nem használtathatnak",69 és határozottan szót emelt Deák azon módosító javaslatával szemben, amely a szövetség hatósugarát „a szláv elemmel szövetkező más hatalmasságokra" is ki akarta terjeszteni. Elsősorban azt igyekezett biztosítani, hogy a kötendő szövetséget Franciország ne tekinthesse maga ellen irányulónak. „A francia irányában óvatosnak kell lenni, sőt inkább azon igyekezni, hogy a Magyar Korona integritását ők is garantírozzák" - szögezte le.70 Általános védekező szövetség helyett tehát csak a pánszláv veszéllyel szemben kívánt frigyre lépni az Ausztriától különálló hatalomként fellépő Magyarország nevében. Szükségesnek tartotta ugyanakkor a magyar kormány a közvetlen magyar - német kapcsolat-66 Urbán Aladár: i. m. 209. Az új Magyarország európai küláetéséről alkotott magyar képet a frankfurti parlament nagy része osztotta. Hartmann von Leitmeritz kijelentése, hogy „most a magyarok másodízben hivatottak arra, hogy eljátsszák a barbárság elleni előőrs szerepét, hogy megosszák a szlávok táborát" - a birodalmi gyűlés nagy tetszésnyilvánítását váltotta ki. - St. Β. Nro.30. 1848. VII. 3. 677. 61 KÖM. XII. (kiad.: Sinkovics István) Bp., 1957. 437; kizárólag a teljes függetlenség megtartásával kívánja a szövetséget a PH. 1848. VII. 9. 635 is; a szövetségtervezet magyar kikötéseit tartalmazó szöveget ld. még St. B„ 1848. VI. 2. No. 7. 84. 4 ' Kossuth Lajos levele Pázmándy Déneshez 1848. VI. 7. - közli: KÖM. XII. 236-237; Deák Imre: 1848. A szabadságharc története levelekben, ahogyan a kortársak látták. Bp. 1942. 94; Hajnal István: i. m. 59; Waldapfel Eszter: i. m. 24, vö.: Szalay László visszaemlékező cikkét PN, 1861. X. 2. A fenyegető szláv birodalommal szemben a magyar-német összefogást eredetileg Pillersdorf, az osztrák miniszterelnök is helyeselte Ferenc Károly főherceghez írott V. 19-i levelében - közli. Hajnal István: i. m. 54. 6' A magyar minisztérium utasítása Szalay Lászlóhoz, Buda, 1848. VII. 19. - Ld.OL Filmtár H. 2. 3826. OHB. 1848.423. 70 Vö.: betoldás Szalay László VII. 19-i utasításához - közli: Hajnal István: i. m. 64. Deák, akinek jogi felkészültségére nagy szükség volt a frankfurti misszió előkészítésében és intézésében, mindvégig Batthyány „tevékeny és helyeslő tanácsadójának" bizonyult - állapítja meg Hajnal István: i. m. 64., 111.
