Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
SEREGSZÉK, HAD1SZÉK, ÚRISZÉK 455 A vizsgáló bizottságot végvári tisztek, főúri szervitorok, megyei tisztségviselők és törvénytudó polgárok alkották. Összetétele esetenként változott: függött az ügy jellegétől, a vizsgálatot elrendelő személy utasításától és nem utolsósorban attól, hogy időben találtak-e a nyomozás végrehajtására alkalmas személyeket. 1697 májusában Zichy Imre vázsonyi főkapitány és földesúr vizsgálatot rendelt el egy várbeli „fegyvervonás" ügyében, amelyet később a vázsonyi úriszék tárgyalt. A nyolctagú bizottságban helyet kaptak a vár tisztjei — Zichy helyettese és vajdája —, valamint a vázsonyi törvénybírák, közöttük egy mesterember, bizonyos György kovács.7 5 1652 Szent György havában Batthyány I. Ádám 4 végvárból — Pölöskéről, Szentgrótról, Kapornakról és Zalavárról - rendelte ki a kapitányokat, hogy az évek óta nyerészkedő és vitézeit megkárosító kiskomáromi főkapitány, Pethő László ellen megkezdjék a vizsgálatot.7 6 Más alkalommal a végvári tisztek mellett megyei tisztségviselőket is fölkértek, s ha a vizsgálat megkívánta, Batthyány generális a helyettesét vagy valamelyik főemberét állította a bizottság élére. A nyomozást a gyanúsított személy és a tanúk kihallgatásával kezdték meg. Ezt követte a helyszíni szemle, a házkutatás, majd szükség esetén a látlelet fölvétele a seborvos közreműködésével. A kihallgatások eredményét és a vizsgálat során gyűjtött egyéb terhelő adatokat jegyzőkönyvbe foglalták,7 7 amelyet a talált bűnjelek és egy összefoglaló jelentés kíséretében fölterjesztették az illetékes bírósághoz. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított nem nemes személyt és a tetten ért nemes embert letartóztatták, majd a tárgyalás napjáig vizsgálati fogságban tartották.78 Onnan csak akkor szabadulhatott, ha kezeseket állított, akik kezeslevélben meghatározott összeg (óvadék) kifizetésével vagy azzal egyenértékű jószág lekötésével kiváltották.7 9 Az ideiglenesen szabadlábra helyezett személyt mozgásában nem korlátozták, ellenben a földesúr által meghatározott törvénynapon meg kellett jelennie a bíróság előtt.8 0 Előállítását a kezesek vállalták, de azt rendszerint ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a tárgyalás előtt legalább 8 nappal értesítik őket. A kezeslevelek gyakran szóltak arról is, hogy a szabadlábra helyezett vétkest újabb bűncselekmény elkövetése esetén a kezeseknek azonnal elő kell állítaniok. 1699-ből maradt fönn egy írás, amelyben Festetics Pál 2 szolgája a visszaeső bűnös előállítására ekképpen kötelezte magát: „Én István deák és Kocsis István . . . vettük ki kezességünkön az úrtól őkegyelmétűl, nemzetes, vitézlő Festetics Pál urunktúl Fördős Mihály nevű lovászt negyven forintig, ki néminemő vítkeiért és lopásáért megfogattatott volt. Vettük penig ki ily conditióval, hogy ha annak utána efféle ragadozásokat és lopásokat követne el, ... melyért kívánná őkegyelme tűlűnk előállítását, tartozzunk mindenkor előállítani."81 7 5 OL. Zichy es. lt. Ρ 707. 429. es. 264. et. A fasc. 3.sz. 76 OL. B. .es. lt. Ρ 1313. 252. es. sz. n. 7 7 OL. Zichy es. lt. Ρ 707. 429. es. 264 et. A fasc. 3. sz. - B. es. lt. uo. 78 Tettenérés hiányában azonban a nemeseket nem tartóztatták le — a felségsértést, pénzhamisítást és még néhány esetet kivéve -, így szabadlábon folytathatták a pert. Csizmadia Andor szerk. : Magyar állam és jogtörténet. I. Bp. 1966. 292. 79 A Vas vármegyei Hőgyesen vállalta egy kezes 1689-ben, hogy ha a szokott feltételek teljesítését elmulasztaná, akkor javaiból 100 forint „ . . . executiót tetethessen nemzetes Festetics Pál uram űkegyelme maga hatalma által. . .", majd hozzátette: „ . . . ezaránt minden nemesi szabadságomat lekötöm." OL. Festetics es. lt. Ρ 235. 162. es. 551. f. 80 OL. Β. es. lt. Ρ 1315. 1. es. 678. f. 81 OL. Festetics es. lt. Ρ 235. 162. es. 577. f. 2*
