Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
456 VARGA J. JÁNOS A kezesség lehetőséget nyújtott a szökésre, ezért a földesurak a tettes és a kezesek részéről is biztosították magukat. Egyfelől kimondták, hogy ha a gyanúsított „ ... az törvényre elő nem állana, valahol találják, magához is hozzányúlhassanak és jószágához . . .",8 2 másfelől a kezesekkel írásba foglaltatták, hogy a lekötött összeg értékéig ingó és ingatlan vagyonukkal felelnek. A biztosítás harmadik módja a szabadon bocsátott személy teljes kiszolgáltatottságát jelentette. 1673 májusában kelt Győrött egy kezeslevél, amelyben nemcsak a kezesek kötelezettségeit találjuk, hanem bizonyos Olle István ígéretét is, amelyet urának, Esterházy János győri vicegenerálisnak tett. A szabadlábra helyezett gyanúsított vállalta, „. . . hogyha ennek utána azon cselekedetit (ti. 2 lovat és 32 forint készpénzt lopott) megújítaná vagy más rendbéli latorságot cselelednék, őnagysága törvény nélkül azt cselekedhesse vele, amit akar . . ,"8 3 A kezesek között leggyakrabban fővitézekkel és közkatonákkal találkozunk, akik szolgáiknak vagy kenyeres pajtásuknak szerezték vissza a szabadságot. A szalonaki tömlöcben raboskodott 1643 nyarán Batthyány I. Ádám egyik katonája, akit 300 forintot meghaladó összegért váltottak ki társai. Az óvadékot letett személyek között a generális főemberei szerepeltek: Szily István, Vadas István, Teveli István, Kéry Pál és mások.8 4 Családtagok és közeli hozzátartozók is gyakran vállaltak kezességet, mert a kenyeres társak után ők tudták legkevésbé elviselni, hogy fivérük vagy fiúk rabságot szenvedjen. 1688-ban kelt a Vas vármegyei Nemesdömölkön az a kezeslevél, amelyből megtudjuk, hogy Nemes Marton Pál miként váltotta meg Festetics Páltól ökörlopás miatt elbujdosott öccse szabadságát. Nemesdömölkről való egy másik kötelezvény is, amelyben a szegény sorsú Gáncs György megígérte Festeticsnek, hogy a vizsgálati fogságból szabadon bocsátott mostoha fiáért 100 forint vagyonnal rendelkező kezest állít; „holott pedig nem találnék, vagy nem akarnék állítani és el találna szökni (ti. a fiú) — írta —, őkegyelme mindenütt maga hatalmával megfogattathasson magamat, annyi érő jószágom nem lévén az ki az száz forintot felérné, és azon vasra tétethessen".8 5 A kezességvállalás ismertetése után térjünk vissza a vizsgáló bizottság által elkészített jelentéshez. Az általános gyakorlat szerint, ha a bíróság a jelentés alapján a gyanút megalapozottnak találta, határozott a perbe fogásról. A pert akkor indította meg, amikor a panaszt tevő a keresetlevelet benyújtotta. Kézhezvétele után kitűzte a perfelvétel határnapját és arra a vádat is magában foglaló idézőlevéllel megidézte az alperest.8 6 Az idézés az általános szokástól némileg eltért Batthyány I. Ádám úriszékén és hadiszékén, ahol nem az alperest értesítették, hanem a kapitányokat és hadnagyokat vagy a véghelyek porkolábjait, hogy a kitűzött határnapra állítsák elő a bűnösöket. 1646 márciusában Batthyány a következőket írta hadnagyainak: „Akaránk kegyelmednek értésére adnunk, hogy várainknál lévő gonosztevő raboknak megbüntetésére az jövendő áprilisnak 9. napján Körmenden törvényszéket rendeltünk szolgáltatni. S ha az kegyelmed alatt lévő katonák közül valamely miellenünk vagy mások ellen oly vétket cselekedett volna, melyet iure kellene revideáltatnunk, kegyelmed az olyanokat hozza el magával az fölül megírt helre és napra, hogy revideáltatván, ki-ki vétkeiért érdemes büntetést *2 OL. B.cs. lt. Ρ 1315. 1. cs. 678. f. "3 OL. Esterházy es. lt. Ρ 1289. 9. cs. Katonai vegyes iratok 1621-1819. sz. n. 84 OL. Β. cs. lt. Ρ 1322. 55. cs. 11/47. sz. 8 5 OL. Festetics es. lt. Ρ 235. 162. cs. 547., 550. f. 86 Csizmadia A. szerk.: i. m. 291-293.
