Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

SEREGSZÉK, HADISZÉK, ÚRISZÉK 453 Az úriszék a közbűncselekmények elkövetőit a kor igazságszolgáltatására jellemző szigorral sújtotta. Káldy I. Ferenc Teremtő Géci nevű katonája egy molnárlegény meg­ölésének vádjával került Batthyány I. Ádám úriszéke elé. Először 1645 júniusában tárgyalták Teremtő ügyét, de valószínűleg sem ártatlanságát, sem bűnösségét nem tudták bizonyítani, mert a per elhúzódott és csak 2 esztendő múlva, 1647 augusztusában hoztak ítéletet. A bizonyító eljárás során az áldozat felesége „ .. . harmadmagával a tettes fejére esküdt, hogy az ő keze miatt lett urának halála". A perdöntő eskü alapján Teremtőt fővesztésre ítélték.6 6 Máskor rövidebb eljárással és az országos gyakorlattól eltérő bün­tetési nem alkalmazásával ítélték el a vádlottat. Ugyancsak a Batthyány-birtokon, a németújvári szék előtt fogtak perbe „egy híres tolvaj huszár"-t, Varga Mihályt (föltehe­tően szabad legény volt), aki 2 társával lovat lopott a Vas vármegyei Kim falu határában, Békássy Miklós körmendi kapitány méneséből. Valószínűleg Békássy személyét és a vádlott korábbi bűncselekményeit is figyelembe vették, amikor a hasonlójellegű bűntette­kért kiszabható kötél általi halálbüntetés helyett — minősített módon — kerékbetörésre ítélték.6 7 A 16-17. században a ,Jélekmondó"-kat, azaz a káromkodókat a katonai rendtartások és az országos törvények egyaránt elmarasztalták. Az 1563:42. tc.-ben olvassuk, hogy „ ... az olyanokat, akik a teremtő Istent, a keresztséget és a lelket s egyéb hasonlókat káromolják . . .", első ízben vesszőzéssel, másodízben botozással, harmadszor pedig „ . . . mint a gyilkosokra és más gonosztevőkre megszabott büntetéssel sújtsák".68 A törvény értelmében járt el 1678-ban a garamszentbenedeki úriszék, amikor egy olyan végvári katona ügyét tárgyalta, aki az „Isten és más méltóságos rendek - közöttük az esztergomi érsek — ellen" átkozódott. Mások elrettentő példájára nyelvkivonásra és fő­vesztésre ítélték.6 9 A katonai vétségek és a közbűncselekmények mellett a dominusz személyét vagy érdekeit sértő ügyekkel is foglalkozott az úriszék. A Batthyányak szolgálatában álló Francsics család több tagja 2 eset kapcsán került a németújvári úriszék elé 1613 nyarán. Az első per egyik vádlottja Francsics János volt, akit ura, Batthyány II. Ferenc tolvajlással és egy jobbágy meggyilkolásával gyanúsított, fivérét, Mátyást pedig a lopásban való bűn­részességgel. Francsics János vallomásában tagadta az emberölést és azt balesetnek minősítette. Mivel a bíróság nem rendelkezett az elítéléséhez szükséges bizonyítékokkal, perdöntő esküre kötelezte, amelyet 15 nap elteltével kellett letennie. A tolvajlást mind­ketten tagadták, ezért — az ítélet szerint — ugyancsak esküvel „ . . . tartoznak magokat megmenteni, mindenik huszonötöd magokkal, nemesekkel, jámbor és tisztességbeli személyekkel az bizonyítás (ti. Francsics János gyilkossági ügyét tisztázó eskü) után tizenötöd napon Szalonakban az várbeli főporkolábok előtt".7 0 A másik ügy főszerep­lőjét, Francsics I. Pétert rabszöktetési kísérletért állították bíróság elé: fivérét ismeretlen vétségért tartották fogva a szalonaki tömlöcben, ahonnan egy várbeli katona segítségével akarta kiszabadítani. A tárgyaláson a felperes Batthyányi képviselő prókátor a követ­kezőképpen adta elő a történteket: „ ... ez jelen való 1613 esztendőben, circa festa 66 OL. Β. es. It. Ρ 1313. 248. es. 102. sz. 8., 13. f. 6 7 OL. Békássy es. lt. Ρ 45. 10. es. 1697-1699. 69. f. 68 MT. 1526-1608. 507. 69 Varga E. szerk.:i. m. (1958) 837-838. 70 OL. B. es. lt. Ρ 1322. 188 es. 188. sz. 8-9. f. 2 Századok 1977/3

Next

/
Thumbnails
Contents