Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
SEREGSZÉK, HADISZÉK, ÚRISZÉK 453 Az úriszék a közbűncselekmények elkövetőit a kor igazságszolgáltatására jellemző szigorral sújtotta. Káldy I. Ferenc Teremtő Géci nevű katonája egy molnárlegény megölésének vádjával került Batthyány I. Ádám úriszéke elé. Először 1645 júniusában tárgyalták Teremtő ügyét, de valószínűleg sem ártatlanságát, sem bűnösségét nem tudták bizonyítani, mert a per elhúzódott és csak 2 esztendő múlva, 1647 augusztusában hoztak ítéletet. A bizonyító eljárás során az áldozat felesége „ .. . harmadmagával a tettes fejére esküdt, hogy az ő keze miatt lett urának halála". A perdöntő eskü alapján Teremtőt fővesztésre ítélték.6 6 Máskor rövidebb eljárással és az országos gyakorlattól eltérő büntetési nem alkalmazásával ítélték el a vádlottat. Ugyancsak a Batthyány-birtokon, a németújvári szék előtt fogtak perbe „egy híres tolvaj huszár"-t, Varga Mihályt (föltehetően szabad legény volt), aki 2 társával lovat lopott a Vas vármegyei Kim falu határában, Békássy Miklós körmendi kapitány méneséből. Valószínűleg Békássy személyét és a vádlott korábbi bűncselekményeit is figyelembe vették, amikor a hasonlójellegű bűntettekért kiszabható kötél általi halálbüntetés helyett — minősített módon — kerékbetörésre ítélték.6 7 A 16-17. században a ,Jélekmondó"-kat, azaz a káromkodókat a katonai rendtartások és az országos törvények egyaránt elmarasztalták. Az 1563:42. tc.-ben olvassuk, hogy „ ... az olyanokat, akik a teremtő Istent, a keresztséget és a lelket s egyéb hasonlókat káromolják . . .", első ízben vesszőzéssel, másodízben botozással, harmadszor pedig „ . . . mint a gyilkosokra és más gonosztevőkre megszabott büntetéssel sújtsák".68 A törvény értelmében járt el 1678-ban a garamszentbenedeki úriszék, amikor egy olyan végvári katona ügyét tárgyalta, aki az „Isten és más méltóságos rendek - közöttük az esztergomi érsek — ellen" átkozódott. Mások elrettentő példájára nyelvkivonásra és fővesztésre ítélték.6 9 A katonai vétségek és a közbűncselekmények mellett a dominusz személyét vagy érdekeit sértő ügyekkel is foglalkozott az úriszék. A Batthyányak szolgálatában álló Francsics család több tagja 2 eset kapcsán került a németújvári úriszék elé 1613 nyarán. Az első per egyik vádlottja Francsics János volt, akit ura, Batthyány II. Ferenc tolvajlással és egy jobbágy meggyilkolásával gyanúsított, fivérét, Mátyást pedig a lopásban való bűnrészességgel. Francsics János vallomásában tagadta az emberölést és azt balesetnek minősítette. Mivel a bíróság nem rendelkezett az elítéléséhez szükséges bizonyítékokkal, perdöntő esküre kötelezte, amelyet 15 nap elteltével kellett letennie. A tolvajlást mindketten tagadták, ezért — az ítélet szerint — ugyancsak esküvel „ . . . tartoznak magokat megmenteni, mindenik huszonötöd magokkal, nemesekkel, jámbor és tisztességbeli személyekkel az bizonyítás (ti. Francsics János gyilkossági ügyét tisztázó eskü) után tizenötöd napon Szalonakban az várbeli főporkolábok előtt".7 0 A másik ügy főszereplőjét, Francsics I. Pétert rabszöktetési kísérletért állították bíróság elé: fivérét ismeretlen vétségért tartották fogva a szalonaki tömlöcben, ahonnan egy várbeli katona segítségével akarta kiszabadítani. A tárgyaláson a felperes Batthyányi képviselő prókátor a következőképpen adta elő a történteket: „ ... ez jelen való 1613 esztendőben, circa festa 66 OL. Β. es. It. Ρ 1313. 248. es. 102. sz. 8., 13. f. 6 7 OL. Békássy es. lt. Ρ 45. 10. es. 1697-1699. 69. f. 68 MT. 1526-1608. 507. 69 Varga E. szerk.:i. m. (1958) 837-838. 70 OL. B. es. lt. Ρ 1322. 188 es. 188. sz. 8-9. f. 2 Századok 1977/3
