Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
452 VARGA J. JÁNOS jószágán követett el bűncselekményt, akkor a területileg illetékes úriszék elé állították, s ura emiatt nem tiltakozott, mondván, hogy „ ... az mit az törvény hoz neki szenvedjen". 1652-ben történt, hogy Zrínyi III. Miklós egyik szolgáját kifosztotta Batthyány I. Ádám két szervitora, bizonyos Veér és Teszty Mihály. Zrínyi elfogatta a tetteseket, majd megírta Batthyánynak, hogy adassa vissza emberei javait, különben „ . . . úgy mint azok, mind penig ennek az országnak a feje tartozom az igazsággal, amely őkegyelmöknek súlyos lészen".6 1 Más esetben a főúr személyéhez fűződő jogok alapján került úriszék elé a vádlott. 1627-ből való az a per, amelyből megtudjuk, hogy Fekete János katona — aki korábban földesúri szolgálatban állott — sorozatos lopással és szökéssel vádolva került Esterházy Miklós nádor pápai úriszéke elé. Először egy jobbágytól, majd a pápai sereg vásárbírájától kötött el egy lovat. Közben esztendős szolgálatra szegődött Devecserbe Nyáry Miklóshoz, ahonnan szolgálati idejének letöltése előtt megszökött. Esterházy ügyvédje szerint a nádor, mint az ország első nagybírája, mindenféle lator megbüntetésében illetékes, ezért az úriszék úgy határozott, hogyha a vádlott negyvened magával leteendő esküvel meg nem menti magát, fölákasztják. Fekete János az eskütársakat nem tudta összegyűjteni. . ."6 2 A törvénynapot az uradalom katonai és gazdasági központjában, többnyire azonos időközökben tartották. A Batthyányak úriszékét negyedévenként, a kántorböjtök idején hívták össze, ezért ,Jcán tort örvény "-nek is nevezték.63 Az ország különböző részeiből fönnmaradt perszövegek arról tanúskodnak, hogy az úriszék katonai fórumokat helyettesítve, gyakran tárgyalta a vitézlő rendhez tartozók ügyeit. Ezek részben katonai vétségek, részben közbűncselekmények voltak, de magántermészetűek — amelyek esetünkben a földesúr személyének megsértését jelentik — ugyancsak itt nyertek elintézést. A munkácsi uradalom peijegyzőkönyvei megőriztek két esetet 1650-ből, amelynek vádlottjait — a munkácsi várőrség tagjait - katonai vétségért állították Rákóczi II. György úriszéke elé. Az első per tizedesét azért idézték meg, mert futni hagyta az uradalom ispánját, akinek elfogatására kirendelték. A deliberatum szerint nem tartotta meg esküjét, ezért Munkács várának ediktuma alapján halálra ítélték. Az ediktumra hivatkozott a bíróság a másik esetben is, amelynek alperesei lopásért kerültek ítélet alá. Valamennyiüket halállal büntették, a következő indoklással: „Edictuma tartja az várnak régtűi és egyébaránt is ugyan törvényben ment: valaki az hópénzzel hír nélkül elszökik, akasztassék fel."6 4 A cselekmény súlyossága más esetben is hasonló sorsra juttatta a tettest. Esterházy Miklós 1621-ben elfogatóparancsot adott ki Bellováry Antal nevű szervitora ellen, aki engedélye nélkül elhagyta a szolgálatot és a katonák zsoldját is magával vitte. A kilátásba helyezett súlyos büntetést így indokolta a dominusz: „ .. . a gonoszság megbüntettessék és másoknak is gonosz példa adásra ok ne adattassék."6 5 61 Takáts S.: Magyar küzdelmek. I. Bp. é. n. 179. 6 2 Varga E. szerk.: i. m. (1958) 548. 6 3 A kántor eredetüeg az úriszék alsóbb tagozata volt, mégpedig egy-egy tartomány szintjén. A törvénytevő' urak nagyböjt, pünkösd, Szent Mihály és karácsony kántorában gyűltek össze, ha azt járvány, mostoha időjárás vagy háború nem akadályozta meg. A kántor fölött az uradalom úriszéke állott. A két fórum az 1650-es években összeolvadt és gyakran nevezték ezt a széket is kántornak. OL. Β. cs. lt. Ρ 1322. 188. cs. 26. sz. 1. f. - Varga Ε. szerk.: i. m. (1958) 63. 64 Uo. 960-961. 6 5 OL. Festetics cs. lt. Ρ 241. 3. cs. F. 1. Gerse. sz. n.
