Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
SEREGSZÉK, HADISZÉK, ÚRISZÉK 445 szekereit és lovait elviszik, akasszák föl.2 6 , Az útonállásért kiszabható büntetéstől mit sem tartva Batthyány I. Ádám szentpéteri hadnagya, Szecsődy András győri kereskedőket tartóztatott föl 1648 koratavaszán. A polgárok horvátországi útjukról hazatérőben a Vas vármegyei Szentpéter közelében haladtak el, amikor Szecsődy rájuk rontott legényeivel: az egyiknek lovát és szekerét, a másiknak portékáját vették el. Az eset után agyőri bíró mindössze egy levelet írt a generálisnak, amelyben nem is az útonállók megbüntetését kérte, hanem csak azt, hogy a kereskedők javait adassa vissza katonáival.2 7 Ettől már csak egy lépést kellett megtenni a seregbíróság teljes mellőzéséig, az önbíráskodásig. Takaró Mihály, tihanyi kapitány maga dicsekedett el a nádornak, hogy miként szolgáltatott igazságot 1557 áprilisában. Leveléből megtudjuk, hogy szabadságról visszatérő katonáját jobbágyok támadták meg az úton és megölték. Amikor az eset tudomására jutott, vizsgálat helyett kiküldte legényeit, akik megrohanták és kifosztották az időközben elmenekült tettes házát: 2 ökröt, 20 mérő gabonát és 4 hordó bort vittek el; Takaró szerint az egész talán 100 forintot ért.2 8 * A seregbíróság előtt elmarasztalt fél — a törvény által meghatározott esetekben — a kerületi főkapitányság hadiszékéhez, mint másodfokú fórumhoz fellebbezhetett. A hadiszékek száma azonos volt a főkapitányságokéval — a Dunántúlon kettővel —, létrehozásuk pedig egy időbe esett a kerületek megalapításával. A király — a már működő Báthori András országos főkapitány mellett — 1548-ban nevezett ki kerületi generálist a Dunántúlra. Székhelyét a 16. században — a katonai helyzet változásai következtében — Pápáról Szigetvárra, onnan Kanizsára tették.2 9 A török előrenyomulásával 2 kerületre osztották a Dunántúlt és létrehozták a Balatontól északra, illetve délre működő főkapitányságot. A Balatontól északra eső területen a győri generális hatalma érvényesült, a déli kerületben, egészen a Dráváig a Batthyány család tagjai hagyományozták egymásra a főkapitányi tisztséget; Szigetvár és Kanizsa eleste után többnyire Egerszegen és Körmenden tartva a hadiszéket. A hadiszék összetétele némileg különbözött a seregbíróságétól. A legszembetűnőbb eltérés a városi, mezővárosi polgárok mellőzése — mivel elsősorban katonai ügyekkel foglalkozott - és helyettük különféle tisztségviselők bevonása: a hadbíró mellett általában 2 ülnök és 1 nótárius működött, az esküdtszékben törvénytudó megyei urak és katonatisztek foglaltak helyet. Az 1691. november 16-án tartott egerszegi hadiszéken Zala vármegye tisztségviselői mellett Gyöngyösi Nagy Ferenc dunántúli vicegenerálist, az egerszegi, szentgróti, lövői, szegvári és szigligeti kapitányt, az egerszegi seregbírót és alkapitányt, valamint több végvár vajdáit találjuk.3 0 Amikor a hadiszék a Dráván túli terület végházaiban ülésezett, ugyancsak jogban jártas dunántúli tiszteket hívtak meg, akik részt vettek a vizsgálatban és az ítélethozatalban. Bizonyos Miley András leveléből 26 MT. 1526-1608. 755. 2 7 OL. Β. es. lt. Ρ 1314. Miss. 45 478. sz. 2 " Komáromy András közi.: Magyar levelek a XVI. századból. II. TT. 1907. 396. 28 Ld. az 1547:20. tc.-et és a királyi választ. MT. 1526-1608. 201., 217. 30 OL. Β. es. lt. Ρ 1313. 252. es. sz. η.
