Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
446 VARGA J. JÁNOS tudjuk, hogy a Zrínyiek egyik főemberének, Kis János muraközi kapitánynak és Végh Gergelynek a perére Csáktornyán került sor 1607 május 3-án. Miley szerint a hadiszék munkájában „Cziráky, Ebergény, Szántóházy, Szepsy, Keserű István, Horváth Bálint katona" - utóbbival 1626-ban Batthyány I. Ádám kapitányaként találkozunk3 1 - és több törvénytudó személy vett részt. Az említettek — útban Muraköz felé — Monyorókeréken szálltak meg, ahol a levél írója látta őket vendégül, majd szekereket adott alájuk, amelyekkel Csáktornyára utaztak.3 2 A két dunántúli generális a maga hadiszékén gyakorolta bírói hatalmát, amely a kerületükhöz tartozó erősségek valamennyi katonájára kiterjedt. A szervitorok és a királyi szolgálatban álló katonák peres ügyeinek rendezésekor a seregbíróságok gyakorlatából megismert területi illetékesség - és tekintély elvét érvényesítették. Főkapitányi hatalmára hivatkozott Batthyány I. Ádám, amikor egyik szervitora bántalmazójának kiadatását kérte a szentgrótiaktól. „Keczer János uram alatt lévő katonánkat lovárúl leveretvén rútul bánatott véle ..." - értesítette a véghely kapitányát -, majd megfenyegette a tetteseket, mondván, hogy noha nem vagyunk földesurak Szentgrótnak, hanem generálisok, de megtanétjok az ilyen rossz embertelenségekért és megmutatjok nékiek, kivel legyen közök..."3 3 A dunántúli generális fönntartotta magának a jogot, hogy kivonva szervitorait a végvárak parancsnokainak joghatósága alól, maga ítélkezzék fölöttük. Ezt egy alkalommal szigorú hangon közölte Besenyei István kiskomáromi kapitánnyal: „ . . . kegyelmednek az mi szolgáinkhoz semmi közi nem volna, mégis közit ártja hozzájok . .. Azért kegyelmed legyen el szolgáink nélkül és ne háborgassa őket, mert ha mit vétenek, mi is meg tudjuk őket . . . büntetni."3 4 A főkapitányok lehetőleg nem ártották magukat egymás dolgába. Ha mégis közös ügyük támadt — ami a katonai együttműködésből elkerülhetetlenül következett —, akkor igyekeztek elsimítani a dolgot. Egymás hadiszéke elé nem szívesen engedték katonáikat, részint elfogultságtól tartva, részint a két főkapitányság különböző rendtartása miatt.3 s Az is megtörtént, hogy a tekintély elvét érvényesítették, mint Batthyány I. Ádám Zichy István győri generálissal szemben, amikor vitézei béke idején törököt fogtak, s emiatt Zichy parancsot adott a portyázok elfogatására. Batthyány ekkor levelet írt a főkapitánynak, amelyben megvédelmezte katonáit és a maga hatáskörét: „Győri generális uram megbocsássa, de úgy tetszik nékünk, mi vagyunk ország generálisa és nem más, s ha az végházbelieken (ti. a győri főkapitányhoz tartozó végvárak vitézein) kívül valakik csatázni indulnak, azokat mi büntetjük meg, ... az mi szolgáinkat másoknak háborgatni nem engedjök .. ,"3é A katonai parancsnokok csak akkor mondtak le a területi illetékesség által biztosított jogaikról, ha a bűnösök elmenekültek az igazságszolgáltatás elől. 1558 decemberében történt, hogy Kerecsényi László egyik főlegénye és annak emberei gyilkosságot követtek el a Somogy vármegyei Kismiháldon. Amíg Kerecsényi levelet írt érdekük-31 Uo. P1322.47.es. 301.SZ. 32 OL. Acta Zrinyiana X27. 5219. d. 1. c. 133. p. 3 3 OL. Β. cs. lt. Ρ 1315. 3. cs. Batthyány I. Ádám iratai 1651. 45. f. 34 Uo. 2. cs. Batthyány I. Ádám iratai 1644. 107. f. 3 5 Batthyány I. Ádám írta Nádasdy III. Ferencnek 1656. nov. 20-án: „ ... a győri generálisság alatt más rendtartások vannak s én alattam is . . ." Uo. Ρ 1313. 252. cs. sz. n. 36 Uo. Ρ 1315. 3. cs. Batthyány 1. Ádám iratai 1651. 18. f.
