Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
444 VARGA J. JÁNOS A katonáskodó nemesség katonai és polgári ügyeinek hovatartozását a kor igazságszolgáltatása nem tudta minden esetben megnyugtató módon tisztázni. A végvidéken szolgáló nemesek birtokpereiben ugyanis nemcsak az illetékes polgári fórumok jártak el, hanem a seregbíróságok is. A törvénytelennek minősülő gyakorlatot tükrözik a 16. század rendelkezései, amikor olyan seregbírókról szólnak, akik nemcsak a katonai ügyeket bírálták el, hanem a nemesek fekvő jószágai és birtokjogai fölött is önhatalmúlag ítélkeztek, s „ ... az imígy - amúgy meghozott ítélettel, az ország régi törvényei és szokásai szerint való eljárás mellőzésével . . ."jogtalanságot követtek el.21 A következő évszázadban sem változott a helyzet, mert az 1649:81. tc. nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a várkapitányokat és helyetteseiket „ . . . csakis a katona dolgokban való bíráskodás joga illeti meg. Azért határozzák, hogy kötelesek legyenek és tartozzanak az ő kapitányi székeiken egyáltalán minden nemesi örökség és hasonlóképpen a nemeseket illető ingó dolgok fölött való bíráskodástól tartózkodni, és . . . azt a kifogást tevő fél kérésére legott az abban illetékes bíróságnak átengedni .. ,"2 2 A törvényekből világosan látszik, hogy a vitézlő rendet katonai ügyekben a katonai bíróságok, nem katona dolgokban viszont a vármegyei bírák joghatósága alá kívánták rendelni. Az ismételt kísérletek azonban arra utalnak, hogy ezt a gyakorlatban nem sikerült megvalósítani. Ha a végvári kapitányok kivonták magukat a rendelkezések alól, még inkább megtették a kerületi generálisok, akik — mint láttuk - gyakran éltek (és visszaéltek) a beosztásukból és földesúri tekintélyükből eredő hatalmukkal. A győri generális és a Batthyányak seregszéke előtt több ízben készítettek adásvételi szerződést és folytattak eljárást birtokperekben. Nagy Ferenc győri seregbíró például 1697-ben végzett vizsgálatot egykori ura, néhai Esterházy János birtokügyében.2 3 Káldy II. Ferenc birtokvásárlásai során 1676-ban és 1685-ben kötött alkut a körmendi seregbíróság előtt: a felek mindkét alkalommal itt foglaltatták írásba a birtokvásárlás feltételeit, amelyeket 1676-ban Kardos Pál körmendi hadnagy, Krakkai Dömötör seregbíró és Balassa János porkoláb írták alá.2 4 A birtoklevelek hitelesítésekor a seregbíróság sajátos funkciót, hiteleshelyi feladatot látott el, miáltal a birtokügyekben gyakran eljáró káptalan katonai megfelelőjévé vált. Ezek után nem meglepő, hogy Batthyány II. Kristóf a maga hatáskörében szabályozta a szervitorok zálogbirtok ügyeiben folytatott eljárás rendjét. A rendelkezés - régi szokásra hivatkozva — az ilyen perek eligazítását nem a „nemes vármegye tisztei"-re bízta, hanem olyan „törvénytudó emberséges emberek"-re, akik a „magunk szolgái" - amint írta — és,kiket magunk akarunk".2 5 A seregbíróságok a katonai ügyek megítélésekor sem állottak mindig feladatuk magaslatán. A vétségek és bűncselekmények megtorlására hivatott tisztek időnként elnézték a fegyelemsértést, elhanyagolták a törvénykezést, ami a rend fölbomlásához vezetett. A megtorlatlan esetek újabbakat szültek, s ezeknek már a törvények sem vethettek gátat. 1595-ben szigorú rendeletet hoztak az útonállók megfékezésére. A 29. tc. kimondta, hogy mindazokat a lovas és gyalogos katonákat, akik a nemesek és jobbágyok 21 Ld. az 1567:41. és 1588:6. tc.-et. MT. 1526-1608. 581-583,709. 2 2 Uo. 1608-1657. Bp. 1900. 563. 2 3 OL. Esterházy es. lt. Ρ 1291. 103. es. Győr m. Győri ház és vegyes iratok 1623-1766. sz. n. 24 OL. Békássy es. lt. P45. 10. cs. 1674-1676. 73. f., uo. 1685-1689. 30. f. 2 5 OL. Szily es. lt. Ρ 638. 2. cs. 1679. 1. f.
