Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
SEREGSZÉK, HADISZÉK, ÚRISZÉK 443 réteken rések bé nem csinálásáért s azoknak bé nem tültéséért és valami más hasznos dologért, stáljon az bírság és megvehessék rajta."1 s A szabadságlevélből az is kiderül, hogy a jelentéktelen ügyek eligazításáért nem hívták össze a seregbíróságot, azok rendezését a helybeli kapitány hatáskörébe utalta Batthyány. Komolyabb vétségek vagy bűncselekmények megtorlását azonban a bíróság kötelességévé tette: „ ... ha oly dolog türténnék magok között avagy külső emberekkel is — szól az utasítás —, melyet az helynek kapitánya különben el nem igazéthatna, hanem törvénynek köllene benne lenni, az seregbíró esküdtivei és vásárbíráival leülvén törvény szerint igazéttassa el és úgy tétessen igaz executiót."1 6 A seregbíróság előtt tárgyalt ügyek közül — súlyosságát tekintve — kiemelkedett a hűtlenségnek minősített törökösség, amelyért katonát és polgári személyt egyaránt elmarasztaltak. Törökösnek azt nevezték, aki a törökkel összejátszott, részére fegyvert és élelmiszert szállított. Ε bűncselekmény 17. századi elteijedtségérői számos kortárs emlékezett meg keserű haraggal. Esterházy Miklós nádor írta 1641-ben Pálffy Istvánnak a törökké lett magyarokról: „Az mi az pribékek dolgát illeti, szívem fájdalmával kell végignéznem s hallanom, hogy ez a magyar nemzet ennyire elvetemedett már, hogy akármi kis okból is mindjárt a törökhöz fut s törökké lészen, akinek csak a nevétől is irtóztak a mi eleink."' 7 Zrínyi III. Miklós így fakadUti'1663-ban, amikor hódoltsági területre betört vitézeivel a török szolgálatába állott keresztény katonák vették föl a harcot: „Ha tőlem függne, bizonnyal legszívesebben egy csapással elfognám és megölném mindazokat a katonákat, akik a törököt szolgálják és azt hiszem, hogy minden jó keresztény így vélekedik."1 8 Zrínyi ítéletét már jóval korábban, a 16. század közepén a törvényhozás is megfogalmazta: az 1563:67. tc. szerint a töröknek fegyvert vagy más hadiszert szállítók „ ... ha megkaphatok és kitudhatok, elsőben is a fegyverek és az ilyen tiltott tárgyak elvétele mellett, az ítélet reájuk legott kimondatván, halállal büntessenek." Hasonló büntetéssel sújtotta az 1601:20. tc. a töröknek élelmiszert szállítókat.1 9 A törvény szellemében járt el a Kaproncán ülésező seregszék 1577 decemberében. A bíróság előtt bizonyos Paczkó Mihály azt vallotta, hogy egy Radocza nevű haramiavajda a törökkel összejátszott és a kezére akarta juttatni Kaproncát. A tanúk kihallgatása után az esküdtek elrettentő ítéletet hoztak: „Radocza vajda ötven nemes emberrel tisztázza magát. Ha sikerül ártatlanságát kimutatnia, meg kell esküdnie Paczkó Mihály fejére. Ez esetben Paczkó Mihály lófarkon meghurcoltatván felnégyeltetik és négy karóra vonatik. De ha Radocza vajda nem tudja magát menteni, a szentencia az ő fejére száll s a lófarkra, illetőleg a karóra ő kerül." Ugyanilyen szigorral kívántak gátat vetni a közbűncselekmények teijedésének a század folyamán: a sümegi seregszék habozás nélkül fölköttette Magyar Bálint ökörlopáson ért legényeit és Thury Márton is így büntette azt a nagymegyeri vádlottat, aki többnejűség vádjával került a komáromi seregszék elé.20 1 s Körmenden és környékén nemcsak nemesi származású katonák éltek, hanem telepített hajdúk is. akik katonai szolgálatukért szolgáltatásmentes földet kaptak. A rendelkezés a mezőváros határában fekvő telkeiket védte a kártételektől. Zímányi V.: i. m. 295. " Uo. 17 Takúts S.: i. m. 199. " Marko Á. : Zrínyi Miklós levelei. Bp. 1950. 114. " Magyar Törvénytár (a továbbiakban MT). 1526-1608. Bp. 1899. 521., 905. 20 TakátsS.. i. m. 142-144.
