Századok – 1977

Rottler Ferenc: A történettudományi kutatások helyzete 3/I

4 ROTTLER FERENC sára, elemzésére irányuló kutatások, amelyek eredményei egyben hozzájárultak népünk történeti tudatának alakításához. A történettudomány képviselői is bekapcsolódtak az Országos Távlati Tudományos Kutatási Tervben szereplő' tárcaszintű főirányok, valamint az Agit.-Prop. Bizottság által ajánlott témák kutatásába. A jelentősebb műhelyek közreműködtek a különböző párt- és állami dokumentumok - pl. a Központi Bizottság közművelődési határozata, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus időszerű kérdéseit elemző pártállásfoglalás — előkészítésében. A történettudományi kutatómunka tartalmi fejlődését alapvetően meghatározta az elmúlt évek kedvező politikai légköre, a politika és a tudomány között kialakult jó kapcsolat. A kutatási gyakorlat is igazolta a tudománypolitikai irányelveknek a kutatás szabadságával kapcsolatos helyes elvi álláspontját. A magyar marxista történettudomány eredményei nagymértékben hozzájárultak a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméi széles körű elterjedéséhez és megszilárdításához közgondolkodásunkban. Nemzeti múltunk történeti értékelése reálisabbá vált, az elvi következetesség a tárgyi anyag mind teljesebb feltárásával és kritikai értékelésével párosult. Ugyanakkor a tudományágazat megtartotta azt a kifejezési formát — azaz nem alakította ki érthetetlen szakmai zsargont —, amellyel a nem szakmabeli olvasókhoz is közérthetően szólhat. A történettudomány fejlődéséhez hozzájárult a hazánkban hagyományosan erős történeti érdeklődés fokozódása is. Ezt bizonyítja, hogy az utolsó évtizedben számos fontos történeti munka, tudományos népszerűsítő mű több tízezres példányszámban kelt el, továbbá hogy a Magyarország története, A magyar forradalmi munkásmozgalom története c. összefoglalások a harmadik-negyedik (100.000 példányszám feletti) kiadásokban is szinte napok alatt elfogynak. A különböző népszerű történelmi sorozatok, a helytörténeti kiadványok, a televíziós történelmi dokumentumfilmek, valamint a történelemmel foglalkozó rádióadások iránt egyre fokozódó érdeklődés tapasztalható. Az Agit.-Prop. Bizottság korábbi állásfoglalásai és az ezekre épülő akadémiai határozatok nagy hangsúllyal szorgalmazták a történettudomány erőit összefogó olyan kollektív munkák megjelentetését, amelyek szintetizálnák a hazai marxista történettudomány eddigi eredményeit, s egy fundamentális marxista magyar történeti szintézis révén népünk történeti tudatának alakításához is hozzájárulhatnának. Egy évtizeddel ezelőtt így került a történettudományi munka középpontjába az MTA Történettudományi Intézetének az irányításával — de az összes központi kutatóhely munkatársainak közreműködésével — a 10 kötetes Magyarország történetének az elkészítése. Az eddig elkészült kézíratok nemcsak a korábbi kutatások összegezését adják, hanem sok vonatkozásban új forrásfeltárásokon, eredeti elemzéseken alapuló új eredményeket is tartalmaznak. Különösen messze tekintenek ki a szerzők a kelet- közép-európai összefüggéseket illetően. A munka azonban a tervezettnél jóval lassabban haladt előre, és további akadályozó tényezők mutatkoznak, — elsősorban az egyetemi és egyéb kutatóhelyeken dolgozó szerzők lemaradásai —, amelyek nehezítik, hogy a teljes sorozat 1981 végére megjelenhessen. A vállalkozás első eredményeként csak 1976 tavaszán jelenhetett meg az 1918-1945-ös évek történetét tárgyaló nyolcadik kötet. Az eddigi kritika által kedvezően fogadott munka érdeme abban van, hogy ennek a politikai-ideológiai szempontból igen fontos és eddig átfogóan fel nem dolgozott korszaknak nyújtja marxista összefoglalását.