Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

390 RÁNKi GYÖRGY kellett megküzdeni. Ez feltétlenül kedvezőtlen cserearányhoz és állandóan növekedő piaci nehézségekhez vezetett. A finn export változatlanul jobb elhelyezési lehetőségekkel és kedvező árviszonyokkal bírt. A finnek képesek voltak a fa-papírváltással, belső iparosítással egybekötött újabb exportpiacokat szerezni, Magyarországon viszont, ahol a gabonaliszt-váltás már korábban megtörtént és most már az sem funkcionált, s iparosítás helyett bizonyos leépítéshez vezetett, új élelmiszeripar kiépítésére pedig nem került sor. Nem kétséges, a társadalmi struktúra merevsége Magyarországon és nyitottabb volta Finnországban hozzájárult az eredményesség különbségéhez. Finnország földreformja lényeges szerepet játszott a mezőgazdaság fejlődésében. Finnország esetében sokkal kisebb volt az improduktív apparátus súlya, a bürokrácia és a feudális maradványok hiánya nyilván nemcsak politikai értelemben könnyítette meg a társadalmi mobilitást és gyorsította meg a gazdaság adaptációs készségét. A beruházások sokkal magasabb szintje kétségtelenül az egészségesebb jövedelemelosztás következménye volt, ami az improduktív rétegek kisebb súlya mellett a belső piac magasabb szintjét is eredményezte, s ezáltal az export mellett a belső piacot is nem csupán az importhelyettesítő iparosítás erejéig lehetett a növekedés faktoraként figyelembe venni. Végül, de nem utolsósorban az összehasonlítás, illetve a különbségek kutatása ismét megerősíti a gondolatot, hogy a modern világgazdaság körülményei között a belső feltételek csak egyik komponensét adhatják a gazdasági fejlődés lehetőségeinek. A rendelkezésre álló belső komponensek, tőkehiány esetén különösen a szakképzett munkaerő és megfelelő természeti erőforrások érvényesítése a nemzetközi gazdasági konjunktúra függvénye is. Megfelelő piacok és árviszonyok híján, ha egy ország nem elég gyorsan képes az új viszonyokhoz alkalmazkodni, akkor az lényeges tempóveszteséget eredményezhet. Magyarország esetében a két világháború között sem a megfelelő nemzetközi körülmények nem voltak adva (rossz cserearány és állandó piachiány), sem az ország belső gazdasági, társadalmi struktúrája nem volt képes a gyors átalakulásokra, a rugalmas adaptációra. — A Finnországtól való elmaradás okait jórészt itt kell kutatnunk.