Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
FIGYELŐ Ránki György: FINNORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE Finnország száz esztendős gazdasági fejlődésének főbb, számszerű eredményeit a gazdasági növekedés modern, főleg Kuznets által kidolgozott elvi és statisztikai módszerek alkalmazásával tárta fel részletesen az a hét kötetből álló sorozat, melyet a finn Nemzeti Bank égisze alatt készítettek, s a „Studies of Finland's Economic Growth" összefoglaló címet viseli.1 A kötetek az elmúlt esztendőkben folyamatosan láttak napvilágot Helsinkiben. Az egyes kötetek a finn gazdaság különböző szektorainak mintegy száz esztendős fejlődését 1860-tól 1965-ig évenkénti bontásban dolgozzák ki. Az első kötet a mezőgazdasággal, a továbbiak az erdőgazdasággal, a házépítéssel, a nagy- és kisiparral, a közlekedéssel és a hírközléssel, végül a két utolsó kötet a külkereskedelem kérdéseivel foglalkozik, azt időben 1917-tel, a független finn állam létrejöttével választva szét. Módszertanilag jórészt azonos felépítésű kötetekről van szó. Valamennyi esetben a kötet elkészítésének módszertani és statisztikai problémáit is felölelő, a főbb eredményeket szövegesen ismertető bevezető tanulmányt hatalmas táblázatos anyag követi, majd egy rövid, angol nyelvű összefoglaló zárja a köteteket. Ismertetésünk a statisztikai anyagra és az angol nyelvű összefoglalóra támaszkodik, így nem célunk a bevezető tanulmányokban felvetett problémák értékelése. Elsősorban a finn gazdasági fejlődés néhány sajátosságára kívánunk rámutatni, amit különösen az tesz számunkra érdekessé, hogy Finnország is Európa alacsonyan fejlett régiói közé tartozott, ahol az ipari forradalom csak meglehetősen későn bontakozott ki. Finnország sem rendelkezett fejlődése első szakaszában állami önállósággal, és helyzete a politikai szuverenitást illetően jóval kedvezőtlenebb volt az Orosz Birodalmon belül, mint Magyarországé a Habsburg-monarchiában. A fejlődés második szakaszában viszont - a második világháborúig - közel azonos nagyságrendű országokról van szó. 1 Pentti Viita: Maataloustuotanto Suomessa 1860-1960. Helsinki, 1965; Heikki J. Kunas: Forestry in Finland. Helsinki, 1973; Eeri Heikonnen: Housing in Finland. Helsinki, 1971 \ Reino Hjerpe, Riita Hjerpe, Kauko Mannermaa, O. E. Niitamo, Kaarlo Siltari: Industry and industrial handicraft in Finland. Helsinki, 1976; Seppo Leppänen: Transport and Communication in Finland. Helsinki, 1973; Eikki Pihkala: Finland's Foreign Trade 1860-1917. Heikki Oksanen-Erkki Pihkala: Finlands Foreign Trade 1917-1949. Helsinki, 1975. Ismertetésünkben a finn gazdaságra vonatkozó megállapításainkban és bizonyos adatokban még a következő' munkákra támaszkodhattunk: Lennart Jörberg: The Nordic Countries in: Fontana Eoonomic History of Europe. Vol. 4. London, 1973; L. Jörberg-Olle Krentz: Skandinavia 1914-1970 in: Fontana Economic, History of Europe, Vol. 6. London, 1975; Ingvar Svennilson: Growth and Stagnation in European Economy. Genève, 1954.