Századok – 1976

Történeti irodalom - Somogy megye múltjából 1974–1975 (Ism. T. Mérey Klára) 971/V

TÖRTÉNETI IRODALOM 975 vázolására a kapitalizmusban és fejlődésének bemutatására a felszabadulás után. Végigkíséri a téglaipar és a kavicsbányászat múltját és felvázolja az építőanyag-ipar jelenlegi ágazati és területi szerkezetét, bemutatva a termelési viszonyokat, az ágazati és területi kapcsolatokat. Legfontosabb eredményeit térképre is vetíti (1967—1973. évi adatok alapján). A tanulmányt 12 táblázat követi, amelyek értékes információkat nyújtanak a szakembereknek a kavicsösszetételektől kezdve a termelési eredményekig, az értékesítési területektől az építőanyag-ipar ágazati szerkezetéig, több, a tanulmányban előforduló probléma részletesebb adataival. Közelmúltunk történetének feltárása szempontjából nagyon figyelemre méltó az a két tanulmány, amelyet az 5. és 6. kötetben Lagzi István írt, az előbbiben a lengyel, az utóbbiban a francia menekültek Somogy megyei tartózkodásáról a második világháború idején. Mindkét tanulmány széles körű nemzetközi irodalomra és jelentős levéltári adatgyűjtésre épült. (Az Országos Levéltár belügyminisztériumi anyaga és a Hadtörténeti Levéltáron kívül a szerző bőven merített a megyei levéltár és a korabeli, illetve közel korabeli sajtó anyagából.) Az 5. kötet ezzel a tanulmánnyal zárul. A 6. kötet anyagában azonban még két, nagyobb terjedelmű tanulmány következik. Az egyik Király István munkája, amely a második világháborút követő iparpolitikai törekvéseket és azok történeti előzményeit tekinti át Somogy megyében. A szerző nagyrészt sajtóanyagra és visszaemlékezésekre alapított tanulmánya néhány új szemponttal gazdagítja e témára vonatkozó ismereteinket. Szili Ferenc : Egy zselici mikrotáj társadalmi és gazdasági viszonyainak átalakulása (1945—1971) c. tanulmánya 13 táblázatba tömörítette hét község legfontosabb gazdasági mutatóinak alakulását, különböző, általában 50—70 éves időhatárok között vizsgálva azokat. A földrajzi adottságok és a településtörténeti múlt áttekintése után bemutatja a felszabadulás után kialakult birtokviszonyokat, a ki- és betelepítések gazdasági és politikai következményeit. Áttekinti a demográfiai és munkaerő problémákat, bemutatja a gazdasági fejlesztés helyzetét, és lehetőségeit. E kötet a már említett vitaülés anyagán kívül a Somogy megyéről 1945—1974 között készült történelmi munkákat bemutató, nagyrészt annotált bibliográfiával zárul. (Ez utóbbi Takács Eva munkája.) Nem tettünk említést a 6. kötetet bevezető munkáról, Kanyar József összefoglalójáról, amelyet a szocialista levéltár-ügy negyedszázadáról (I960—1975) írt. Ez a tanulmánynak is beillő beszámoló imponáló fejlődési vonalat vázol fel, nemcsak a levéltári kiadványok szaporodó száma és a kutató-gárda növekedésének bemutatása révén, hanem azzal is, hogy rámutat arra a nevelő munkára, amelyet a levéltár a fiatalok, elsősorban a középiskolás diákok körében kifejt, továbbá azokra a nemzetközi kapcsolatokra, amelyeket kiépített. Sikeres sorozat a Somogy megyei levéltári évkönyvek sorozata. Amit helytörténeti vagy regionális történeti vonalon adni lehet, az nagyrészt sűrítve megtalálható ezekben a kötetekben. Természetesen a színvonal nem egységes, nem egyenletes, de az átgondolt szerkesztői munka elsimítja a túl nagy egyenetlenségeket és további kutatásra ösztönzi a levéltár köré csoportosuló alkotó gárdát. A tematika szabad kezelése lehetőséget ad a kezdeményezésekre, teret nyújt a „véletlen felfedezések" adta témák kibontására, amelyek utóbb a szintetizáló munkát könnyítik majd meg. Fügedi Erik az évkönyv-vitáján azt mondotta, hogy minden kutatónak szüksége van arra, hogy választ vagy visszhangot kapjon arra a munkára, amivel foglalkozik. Egy olyan kötet, amely egy tájegység, jelen esetben egy megye történetének különböző kérdéseit tárgyalja, — méltán számíthat visszhangra, érdeklődésre. T. MÉREY KLÁRA