Századok – 1976

Történeti irodalom - Somogy megye múltjából 1974–1975 (Ism. T. Mérey Klára) 971/V

974 TÖRTÉNETI IRODALOM 974 A 6. kötetben a jobbágyfelszabadítás után a mernyei uradalom nagyüzemi szerkezetének és a szemléletmód átalakulásának kérdéseit taglalva, ennek az uradalomnak belső gazdasági mozgását, a tőke struktúrájának változásait mutatja be a szerző 1877—1914-ig. A feudális termelési mód által meghatározott nagybirtok néhány évtized alatt nagyüzemi szerkezettel rendelkező kapitalista vállalat lett, s a szerző mindezt néhány fontosabb irányvonal megragadásával kíséri nyomon. így áttekinti az uradalom gazdasági vezetésében beállott változásokat, s ezeket a tőkestruktúra és az ökonómiai gondolkodás tényezőire vezeti vissza, amelyek új technológiai kapcsolatrendszert teremtettek. Különösen figyelemre méltók a beruházásokkal kapcsolatos vitáról írott sorai, továbbá a modern számítások alapján levont következtetései. Időrendben e két tanulmány közé ékelődik egy, megyei«mélységben eddig még fel nem dolgozott korszak politikatörténetével foglalkozó tanulmány. AndrássyAntal tollából. Címe: Somogy a császári megszállás alatt (1849 január-április). Ez a mű az 5. kötetben található. A szerző a megyei levéltár és az 1849-ben Pécsett megjelent a Somogy megyei Hivatalos Tudósítások 1849. évi I. füzetének anyagát használja fel tanulmányához (az utóbbinak tartalmát is közli a 190—192. oldalon). E tanulmány azért is jelentős, mert bemutatja, hogy miként csaptak össze az indulatok egy megyei rendszer keretén belül a szabadságharc egyik kritikus szakaszában. Kitűnő rajzot ad a vezetőkről és azokról a módszerekről, amelyek utóbb e korszak jellegét — országosan is — megadták. A mezőgazdaság-történeti munkákhoz tartozik Takács Éva tanulmánya az 5. kötetben, amely az állami erdészeti igazgatás első korszakának, az 1879. XXXI. tc. végrehajtásának történetéhez szolgáltat adatokat. E munka elsősorban a Somogy megyei Levéltár erdészeti iratainak anyagán alapszik. Az úrbéres erdőbirtokosok egy tipikusnak mondható esetét tárgyalja, egy üzemtervi kezelés bevezetésével kapcsolatos problémákat ismerteti. E konkrét eset kapcsán áttekinthető az erdőigazgatási szervek működésének formája, jellege és lényege is. E nagy témakörhöz, a mezőgazdaság-történethez tartozik a kötet szerkesztőjének, Kanyar Józsefnek az 5. kötetben „Somogy agrárgazdasága az 1S95. évi mezőgazdasági összeírások tükrében" címmel írott hosszabb tanulmánya. A szerző vázolva a felhasznált statisztikai kiadványból adódó hibalehetőségeket, áttekinti a legfontosabb agrárgazdasági mutatókat (birtok- és bérleti viszony, a földbirtok területi megoszlása művelési ágak szerint, a mezőgazdasági üzemek élő felszereltsége és az állatállomány megoszlása, továbbá a gépi és eszközállomány). Ezután rátér a demográfiai viszonyok, a a népesség és a lakóház-állomány összefüggéseinek, továbbá az iskolázottság problematikájának vizsgálatára, térképre vetítve az 1784—1960 közt fogyó népességű Somogy megyei településeket. A szerző utal arra, hogy a századforduló megyéjének lakóház állománya és a népesség műveltségi szintje vizsgálatának eredményei kihatnak napjaink település- és területfejlesztésére is. Ezt egy újabb politikai történeti tanulmány követi, Szili Ferenc: Az 1905—1906. évi kormányzati válság és annak következménye Somogyban című munkája. A nagyrészt megyei közigazgatási és sajtóanyagra támaszkodó tanulmány rámutat a közjogi ellenállás gazdasági és társadalmi hátterére, vázolja a megyei ellenállás fő jellegzetességeit Somogyban, kitér az adómegtagadás problémáira, s a koalíció politikájának hatására a falvak és a városok munkásainak életére. (Érdekes fejezet az SzDP és a „nemzeti ellenállás".) Adatokban gazdag és módszerében is új Erdósi Ferenc : Somogy megye építőanyagiparának fejlődése és szerkezeti átalakulása a XIX. század végétől napjainkig című tanulmánya (6. kötet). A szerző áttekinti a megye építőanyag- iparának természeti adottságait: a földtani viszonyokat és készleteket, továbbá a termelés éghajlati feltételeit. Megállapításait öt ábrán szemlélteti. Ezután áttér az építőanyag-ipar kialakulásának