Századok – 1976
Közlemények - Hamar Mária: A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879. évi törvényről 84/I
A MAGYAR NYELV KŐTELEZŐ TANÍTÁSÁRÓL 97 beoltották már tanítványaik szíveikbe is, mely tényállás konkrét adatokkal bizonyíttatott". A három szlovák középiskola bezáratása az első eredményes lépést jelentette a nemzetiségek kulturális tevékenységének visszaszorítására,5 0 nem sokkal azután történt, hogy Tisza] Kálmán 1876-ben feloszlatta a szlovákok kulturális egyesületét, a Matioát. Grünwald korábban említett emlékiratában, melyben tiltakozik az új szlovák nyelvű gimnázium felállításának terve ellen, pontosan előre megfogalmazza a kormány nemzetiségi politikájának ezt a soronkövetkező lépését.51 Megnyugodva állapítja meg: a kormány végre belátta, hogy a nemzetiségi törvény elhibázott dolog volt. Ezt bizonyítja a középiskolák beszüntetése is. „Így fog megszűnni bizonyára a Matica is", ennek betiltásával már előre, mint megtörtént ténnyel számol. Milyen legyen a nemzetiségi politika? Az indulás helyes volt, állapítja meg, hisz középtanoda nélkül nincs új nemzedék, „egységes szervezés nélkül nincsen összehangolt akció". A legfontosabb feladatnak a szlovák értelmiség, a tanító, a pap, az orvos, a tisztviselő asszimilálását tartja, hisz a köznép nem veszélyes, nem támaszt nemzetiségi igényeket. Ennek érdekében a kormány első feladatai közé sorolja a tanítók képzésének kézbevételét. „A tanítók képzése egyik lényeges momentum, nemcsak a közoktatási, hanem egyenesen az állami és nemzetiségi érdekek szempontjából." Az ezt követő feladat a nemzetiségi iskolák ellenőrzésének megszigorítása. Ellenőrzött tankönyvek, kormány által kinevezett tanítók s megbízható tanfelügyelők küldése. Már itt jelentkezik később is visszatérő gondolata: ,,a középtanoda egy nagyszerű gépezet, mellyel gyártani lehet idegen elemekből a magyar embert, ezzel lehet szaporítani a magyarságot, növelni szellemi erejét és hatalmát. A felvidéki értelmiség teljes asszimilációjával asszimilálva volna maga a kétmilliónyi tótság is." Tisza Kálmán, mint belügyminiszter Grünwaldot nevezte ki kormánybiztosnak a Matica ügyében folytatott vizsgálatban. Grünwaldot, aki már 1874 decemberében feliratot küldött ez ügyben a belügyminiszterhez:5 2 „A jelenlegi kormány magatartása kizár minden kétséget aziránt, hogy a pánszláv törekvéseknek bizonyos jogosultságot tulajdonítana, s az országgyűlés és a magyar sajtó is határozott állást foglalt el a nemzetiségi izgatással szemben." A Matica elleni fellépésre kedvező alkalom kínálkozott, amikor a zágrábi egyetem megnyitásán a szervezetet képviselő három küldött beszédében éltette a szlovák és horvát nemzet barátságát, az új egyetemet az egész szlávságénak nevezte, kijelentette: ez az egyetem az édes anyanyelven fogja tanítani növendékeit, „ránk virrad még a nap, midőn mi is anyanyelvünkön fogjuk tanítani ifjúságunkat a tót nemzetnek". Maga is kedvező alkalomnak nevezi ezt az eseményt, amelyet kár volna kihasználatlanul hagyni, s azt tanácsolja, „teljesen elégséges ha Nagyméltóságod egyedül a zágrábi esetre szorítkozik, s ezt veszi kiinduló pontul, egyéb tényekre és adatokra nincs szükség."53 50 A három szlovák gimnázium megszüntetésével kapcsolatos iratokat közli Ke -mény 0. Oábor is: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. I. 1867 — 1892. Budapest, Tankönyvkiadó. 1952. 425 — 451. 51 OSzK. Kézirattár. Fol. Hung. 1886. 52 OSzK. Kézirattár. Fol. Hung. 1884. 53 Grünwald tevékenységét azzal is kiegészíthetjük, hogy éppen olyan éberen ügyelt az északi megyék politikai hangulatára, mint ahogyan mindent megtett a magyar nyelv „védelmére". Féltette a megyei pozíciókat a felnövő nemzetiségi értelmiségtől. A 70-es évek végén Liptó vármegye ellen is beadványt szerkesztett Tisza Kálmánhoz. Francisci liptói főispán kinevezése miatt Grünwald pánszláv szellemmel vádolja az egész megyét, s a liptói főispán eltávolítását követeli. „Excellenciád a kormány rendkívüli megingatott tekintélyét csak úgy állíthatja helyre, ha figyelmét kiterjeszti az ország 7 Századok 1976/1
