Századok – 1976
Közlemények - Hamar Mária: A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879. évi törvényről 84/I
96 HAMAR MÁRIA nem állta meg a helyét. Még a nagyrőoei gimnáziumról is, melynek beszüntetését kimondta a Czékus István tiszai szuperintendens által alakított kerületi bizottmány, ezt írták:4 6 „. . . a tanárok tudományos képzettsége, oktatási ügyessége kétségbe nem vonatott". A főgimnázium ellen a legsúlyosabb vád, hogy bizonyítványait az 1867 óta tartó huzavona után sem hajlandó magyar nyelven is kiállítani. A nemzetellenes érzület bizonyítékaként a tanárok ellen sorakoztatott fel számtalan nehezen bizonyítható, törvénybe nem ütköző cselekedetet: A magyarul elhangzó kérdésre Zoeh István szlovákul válaszolt, Ormis tanár megtiltotta diákjainak, hogy a magyar érzelmű nagyrőceieknek köszönjenek. Az egyházkerületi gyűlés, melyet Miskolcon tartottak július 30—31-én, a gimnázium működési engedélyét megvonta. Geduly Lajos dunáninneni szuperintendenst Trefort kétszer szólítja fel a turócszentmártoni gimnázium ellen folytatott per ügyében. Geduly mindkét leiratra elutasító választ küld, ezekben megvédi az iskolát.4 7 Beszámol arról, hogy az előző év májusában folytatott vizsgálat alatt kedvező képet kapott a magyar nyelv tanításáról, s javaslatára határozta el az iskola a hazai történelemnek magyar nyelvű oktatását. Hivatkozik a nemzetiségi törvény 14. és 17. §-aira, „tótul sajátítani el az iskolában ismerteket még nem hazaellenes dolog". A nemzetiségi viszonyok romlását állapítja meg 1948 óta. „Okos jóakaró politikát" javasol. „Annyi igaz, hogy Zólyom megye bizottmányának fellépése, s a pesti napi irodalom fiatal óriásainak: Szuronyt szegezz, előré-jenem tartozik e politikához." Meglepő Geduly éleslátása, mert magatartását ugyan magyarázza az egyház autonómiájának védése is, de nézetei az adott politikai helyzet világos felmérését, a nemzetiségi politika eltorzulásától való félelmet is tükrözik. Zólyom megye fellépését elítélve tudja, hogy e nézeteivel nem lesz népszerű: „Jól tudom én Nagyméltóságú Miniszter Úr, hogyha kevésbé szigorú megfontolással járnék el e dologban, s a turóczszentmártoni gimnáziumot, feltéve, hogy ez hatalmamban állana, egyszerűen bezáratnám, a múltkori alázatos felterjesztésemben említett fiatal óriásoknak (kik közt lehet talán egyik-másik öreg is) hozsannájára számolhatnék, valamint most készen lehetek arra, hogy általok, kik nem irtóztak egész felekezetemet a haza előtt szintoly otromba, mint gyalázatos módon denunciálni, én még inkább össze fogok marcangoltatni." Az evangélikus egyetemes gyűlés által kiküldött bizottság a turóci algimnáziumban folytatott öt napos vizsgálat alatt az iskola belső életében hazaellenes tevékenység nyomára nem akadt. A kihallgatott tanúk az iskola tanárait, a város lakóinak nagy részét pánszlávnak tartották és hazaellenes tettnek, a magyar faj elleni gyűlöletük kifejezésének a „tót" ünnepek megtartását, „tót" dalok éneklését, zászlók használatát. Barton József, pozsonyi tankerületi főigazgató a znio váralj ai gimnáziumban tartott vizsgálat után küldi Treforthoz jelentését.48 Tanulmányi tekintetben a tanoda dicséretet érdemel, állapította meg, különösen a magyar nyelvben tapasztalható előmenetelt emelte ki. Hazaellenes tevékenységet nem talált, de az iskolában a magyart, mint idegen nyelvet a „tót" mögé helyezik, s kifogást egyedül a „teljes tótnyelvűség" miatt lehet emelni. Trefort rendelete a nagyrőcei gimnáziumot augusztus 25-én, a turócszentmártonit és a zniováraljait 1875. január 8-án megszüntette. A rendelet megállapítja,49 hogy nevezett gimnáziumok tanári testületeinek tagjai, „kevés kivétellel, nemcsak elkülönítik magukat mindentől, ami a magyar államiság érdekeivel azonos, de bár óvatosan és titkolva, minden ellen, ami magyar, ellenséges álláspontot foglalnak el, s ezen érzelmet 48 Czékus jelentését közli Ruttkay : i. m. 92 — 100. 47 1. m. 101 — 109. 48 1. m. 130—134. 49 I. m. 127—130.
