Századok – 1976
Közlemények - Hamar Mária: A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879. évi törvényről 84/I
94 HAMAR MÁRIA megye szenvedélyes hangú felszólítására Erdély nemzetiséglakta törvényhatóságai közül egy sem válaszolt, a két érintett megye közül Gömör csatlakozott, Turóc május 5-én Turócszentmártonban tartott rendkívüli közgyűlésén tiltakozott.3 8 Ellenérveik figyelemreméltóak. A hatáskörükbe tartozó két érintett gimnázium ellen felhozott vádak semmi konkrétumot nem tartalmaznak, írják, a zniováraljai intézményt a pozsonyi kerületi magyar királyi iskolai tanfelügyelő évenként vizsgálja, de a vallás- és közoktatási miniszter utasítására 1872-ben a megyés püspök is meglátogatta, 1873-ban pedig a szentmártonit a dunáninneni szuperintendens. A vizsgálatok alatt semmi törvénybeütközőt nem találtak, s a törvényhatóságnak sincs sem politikai, sem szervezeti szabálytalanságról tudomása. A megye bármilyen újabb vizsgálatot szívesen fogad. Trefort az egyházi autonómiák vezetőihez fordult, Czékus István ág. hitv. evang. tiszai kerületi szuperintendenshez rendeletet, Prónay Gábor egyetemes felügyelőhöz leiratot küld és felkéri Barton József apátot, a pozsonyi tankerület főigazgatóját a gimnáziumok ügyében folytatandó vizsgálatra. Trefort soraiból is kiderül, hogy a korábban folytatott vizsgálatok semmi felforgató, hazaellenes tevékenységet nem találtak, megállapították, hogy a vádak félreértésen vagy gyanúsításon alapszanak. Trefort, noha hivatkozik a hozzá érkezett felterjesztés azon részére, amely e gimnáziumok megszüntetését követeli, mégis fentnevezetteket arra szólítja fel, hogy ha a vádak alaposnak bizonyulnak, azonnal tegyék meg a szükséges intézkedéseket ,,a gyökeres átalakítás" érdekében. A tények azt bizonyítják, Trefort miniszter nehezen szánta rá magát, hogy a hozzá érkezett felterjesztésre a középiskolák bezáratásával válaszoljon. A miniszterelnöktől kapott feliratot, minden sürgetés ellenére, nem terjeszti azonnal a minisztertanács elé. Grünwald Béla A Felvidék címmel 1878-ban kiadott könyvében Trefortot teszi felelőssé azért, hogy nem történtek meg időben a kormány részéről a nemzetiségek felforgató, államellenes tevékenysége ellen a megtorló lépések. Trefort csak akkor záratta be a szlovák középiskolákat, mikor sikerült a sajtón, a vármegyékhez megküldött feliratokon keresztül őt nehéz helyzet elé állítani. Liptó megye határozatának felküldésekor Szent-Iványi Márton egyházkerületi felügyelő Zólyom megyét felelőtlennek nyilvánítja, mert az könynyelműen a kormányt olyan helyzetbe hozta „konkrét esetek felsorolása nélkül, hogy a vizsgálatot elrendelni ezek után kénytelen volt — főleg miután hírlapilag is közzé lett bocsátva".3® Az egyházkerületi felügyelő állami szlovák gimnázium felállítását javasolja a bezáratás helyett, mert ha itt kedvezőbb, jobb körülményeket biztosít az állam, s tanárait is maga válogathatja meg, nem okoz a szlovákság körében semmi komolyabb ellenállást vagy felháborodást, ami ellenkező esetben várható. Grünwald Béla előbb említett munkájában Zólyom megye, de talán még inkább saját sikerének könyveli el a középiskolák megszüntetését. A közoktatási minisztérium nem akart intézkedni, miután megkapta a felterjesztést, emlékezik vissza. Azt állították, mondja a szerző, hogy ezek az intézetek kitűnőek, hazafiság szempontjából kifogástalanok. A kiküldött államtitkár is ilyennek találta őket. Ezek után „a közoktatási miniszter úrnak kellemetlenségei voltak a minisztériumban is, melyek majdnem komoly következményeket vontak maguk után". Trefort azt üzente Zólyom megye alispánjának, hogy nem zárat be semmiféle középiskolát és Grünwaldot tartotta minden kellemetlenség okának. A bezáratás után viezont keserűen jegyezte meg: „Ha még tudnak valami rossz gimnáziumot, szóljanak. Én rögtön bezáratom, én bezáratok minden gimnáziumot."40 Nyilvánvalóan szerepet játszott Trefort habozásában az a meggondolás is, hogy 38 I. m. 111 — 113. 39 I. m. 109-111. 40 Grünwald Béla: A Felvidék. Politikai tanulmány. Budapest, Franklin Nyomda. 1878. 162.
