Századok – 1976
Közlemények - Erdmann Gyula: Lónya Lónyai Gábor naplója 914/V
ERDMANN GYULA 921 ismét utasításba adta az örökváltság szorgalmazását,3 8 amiértis Kölcsey köszönetet mondott zempléni társainak.3 9 Zemplén azonban csak egy megye volt a sok közül s az ügy decemberben az országgyűlésen végleg elbukott, végletesen elkeserítve és Bécs elleni indulatokra hangolva a reformereket.40 A főrendek és Bécs elérték céljukat. Megbuktatták a polgári fejlődés irányában ható javaslatokat és a — néhány ponton a földesúr rovására módosított — urbárium kodifikálásába terelték az országgyűlés menetét. A zempléni reformerek nehéz helyzetbe kerültek. Az országgyűlésen sorra megbuktak a jobbágy személyes szabadságát, a polgári engedményeket célzó indítványok és a nemesi tulajdont közvetlenül érintő kérdések kerültek sorra (legelők elkülönözése, az irtások sorsa, faizás, földesúri ill. jobbágyi haszonvételek). Itt már szó sem lehetett a megyék közti egyetértésről. Szerteágaztak a vélemények s előbukkant a földesurak anyagi érdeke, a majorságok növelésének, az úrbéres föld megcsonkításának szándéka, amiben már Zemplén sem volt kivétel, annál is kevésbé, mivel a felföldi megye természeti adottságai miatt a legelők és irtások sorsa súlyosabban érintette a nemességet, mint az ország más részein. A nemesi reformerek hajlandók voltak minden úrbéres köteléket elvagdosni és tulajdonosnak vagy bérlőnek tekinteni a jobbágyot, de a megváltási ill. bérleti összeget, valamint azok összetevőit lényegesen csökkenteni már nem. Zemplénben talán az egyetlen kivétel e téren a birtokosok sorában Lónyay Gábor volt.41 A kormány a megyék felől az országgyűlést támadó taktikai hadjáratát látva, Lónyayék megkísérelték a megyei politikában kulcsfontosságú alispáni pozíció megszerzését. Tervüket Mailáth Antal főispán rögtön jelentette is Reviczky kancellárnak.4 2 Reviczky és Mailáth titkos terv alapján, szokatlan időben, puccsszerűen, az ellenzéknek időt nem engedve a szokásos felkészülésre, korteskedésre, bonyolíttatták le a választást, meghiúsítva Lónyay alispánságát.43 A soronkövetkező követválasztás (Dókus alispán lemondott a követségről) viszont már Lónyay sikerét hozta. Az ellenzék ezúttal kellő időt kapva a szervezkedéshez, 1835. március 12-én követté választotta. A 30 éves Lónyay személyes fejlődése szempontjából döntő jelentőségű volt e megbízatás. Pozsonyban vált országos látókörű politikussá. A zempléni ellenzék személyében megtalálta igazi országgyűlési képviselőjét, aki közfigyelmet érdemlő módon volt képes a megyét képviselni, a reformok mellett érvelni. Az országgyűlés ellenzéki vezérkara is közbizalmat kiérdemlő munkatársat nyert benne. Pozsonyba érkeztekor ott már a reformpolitika folytatásához szükséges országgyűlési feltételek biztosításáért folyt a küzdelem. Első beszédében 1835. május 6-án az erdélyi diéta törvénytelen feloszlatása miatt tiltakozott, éles szavakkal bírálva a nemzetietlen politikát űző főrendeket.4 4 Július 15-én Wesselényi perbefogása ellen tiltakozva csatlakozott Deákék mozgalmához. Beszéde — Trócsányi Zsolt szavaival — egyike volt a Wesselényi melletti legszebb meg-38 28. zempléni pótutasítás — OL P 458 — 8 . es. 39 Vécsey levele 1835. jan. 24. — OL P 458 — 7. cs. 40 Ogy. T. — IV/23. 11 Zemplén országgyűlési szerepét e helyen részletezni nem áll módunkban. A kérdést és általában a zempléni ellenzék tevékenységét az 1830-as években Id.: Erdmann Gyula : Lónyay Gábor és a zempléni ellenzék. Bölcsészdoktori disszertáció, 1976. ELTE könyvtára. 42 OL Kancellária, elnöki titkos iratok — 1835/184. 43 Uo. 170, 617. 44 Ogy. T. IV/453.
