Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
900 к ALLAY ISTVÂN el."46 6 1757-ben a bizottság egy szolgabíró számára három, egy esküdt számára egy körmöci dukátot utalványozott a főpénztárból. Ugyanebben az évben a bittsei tiszttartó „közbenjárás" címén 70 Ft-ot adott ki. Az összeget a bizottság magasnak találta.467 A következő évben azoknak a helytartótanácsi írnokoknak, „akik az uradalom hasznára működtek közre, rekompenzációként" két dukátot utalványoztak a főpénztárból.4 "8 1762-ben a magyar kancellárián az alkancellár, tanácsosok, titkárok vaddisznót, őzet, fácánt, nyulat kaptak a hercegi vadaskertből.46 9 A derecskei pénztár 1780-ban 12 dukátot fizetett a Fáncsika-pusztai birtokbaiktatásban részt vett királyi és káptalani embereknek.47 0 Közigazgatási feladat volt a hadiadó, valamint a megyei háziadó kivetése és beszedése. A bizottság, elsősorban a főadószedő ügyelt arra, hogy az adó „a szegény lakosokat kevésbé terhelje". A repartitio alkalmával a megyére kivetett adóból indultak ki, annak összegén nem változtathattak. Különösen ott volt ez nehéz feladat, ahol a hercegnek részbirtoka vagy csak néhány portája volt.47 1 Az adókivetésnél a falusi bíró mellett mindig jelen volt egy uradalmi tisztviselő is, ki a falvakra kivetett adó mennyiségét a bizottságnak jelentette.47 2 Ugyancsak jelentették a tiszttartók, ha a falvak az adóval hátralékban voltak. így pl. 1751-ben Ilmitz és Gálos (boldogasszonyi uradalom), vagy Szarvkő, ez utóbbi 800 Ft-tal.47 3 A bizottság és az illetékes uradalmak elsősorban az 1723: 63. t. c.-ben tudomásul vett lehetőségek határain belül hadi- és háziadó beszedésében is közreműködtek. Gyakran merültek fel panaszok az adóval, katonai beszállásolással kapcsolatban. 1751-ben a lékai jobbágyok tettek panaszt a miatt, hogy a beszállásolt katonák számára a fát drágán tudják megvenni. A bizottság intézkedésére fél áron kapták.47 4 1755-ben a községek a megyei dika igazságos szétosztását kérték.47 5 1756-ban a volt pecsenyédi bíró tett panaszt a tiszttartó ellen, aki megtiltotta, hogy egy 300 Ft-os összeget az adókönyvbe bevezessen, így ez az összeg most őt terheli. Az ügyet a számvevő vizsgálta ki.47 6 A hercegi ezred fenntartása is foglalkoztatta a bizottságot. 1759-ben az egyik század számadásában a számvevőség 2387 Ft-ot vitásnak talált. A bizottság szerint a százados a pénzt rendetlenül, nem az utasítás szerint kezelte. Elrendelték, hogy a katonákat nem 15, hanem csak öt napra kell előre fizetni, „különben pénzük elfogy". Ettől kezdve a hercegi katonaság tisztjei előzetes írásbeli parancs nélkül nem utazhattak, mivel addig túlsók napidíjat emésztettek fel. A mustrát a számvevőség és a bizottság három havonta hajtotta végre.47 7 Ugyanebben az évben tárgyalta a bizottság a boldogasszonyi zsidóbíró panaszát, kit a hercegi katonák szidalmaztak, feleségét, fiát bántalmazták. 466 Uo. No 14 et NB. 1751. dec. 2, 67. pont. 467 Uo. No 31 et NB. 1757. jan. 28. pont; 1757. aug. 27. pont. 468 P 155. III. 1758. máj. 14. pont. 469 P 108. Rep. 64. Fasc. C. No 34. 1762. dec. 7. pont. 470 P 162. 1780. máj. 4. pont. 471 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 1. 1743. ut. 6—8. pont. 472 Uo. Fasc. B. No 14 et NB. 1751. dec. 21. pont. 473 Uo. 55, 58. pont; 1751. ápr. 10. pont. 474 Uo. No 14 et NB. 1751. dec. 64. pont. 475 Uo. No 30 et NB. 1755. dec. 27. pont. 476 Uo. 1756. márc. 14. pont. 477 Uo. No 32. 1759. jan. 10. pont.
