Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
AZ ESTERHÁZY HITBIZOMÁNY IGAZGATÁSA 901 A bizottság a katonákat két-három vesszőfutásra ítélte, illetve erre tett javaslatot a hercegnek.47 8 A bizottság intézkedett a hercegi katonaság tűzifa479 és puskapor ellátásáról. A puskaport a lékai uradalomban készítették, a tiszttartó felügyelete alatt. Az ő feladata volt a puskapor-készítéshez értő emberek kiválogatása.48 0 1782-ben meghalt a hercegi gránátos század egyik katonája. Ezt követően jelentkezett egy személy, aki hat hétig ápolta és részt kért a hagyatékból. A bizottság állásfoglalása szerint, mivel még élt a katona anyja, ő örökölt. Az ápolásért nem járt rész.48 1 A hitbizomány központi igazgatásának jellemzése Az 1743—1793 között működő kismartoni központi gazdasági bizottság létrehozásával Esterházy hercegnek sikerült korszerű igazgatási formát találnia. A bizottság feladatköre igen sokrétű volt: ügyelt a földesúri jogokra, a birtok- és pénzgazdálkodásra, a birtokigazgatásra, jogszolgáltatásra, és bizonyos közigazgatási funkciókat is ellátott. Tagjai a hitbizomány felső szintű vezetői (főszámvevő, főadószedő, jogügyigazgató, levéltáros, hercegi titkár) közül kerültek ki. Elnöke a herceg bizalmi embere (régens) volt. Az üléseken i gyakran részt vettek a kerületi felügyelők is. Az egyes uradalmak tiszttartóit abban az esetben hívták meg, ha az uradalmat érintő fontos kérdést vagy a tiszttartó jelentését tárgyalták meg. A bizottság rendszerint Kismartonban ülésezett, de előfordult, hogy valamelyik kerületi székhelyre szállt ki. A bizottság tagjai képzettségüket a gyakorlatban szerezték meg: az uradalmi hivatali i pálya legalsó fokáról (gyakornok, írnok) indulva, hosszú évek során jelentős szakismeretre tettek szert. \ A bizottság létrehozásának célja a nagyobbfokú szervezettség, a központi irányítás erősítése, az eredményesebb gazdálkodás volt. Ebből a szempontból haladást jelentett a korábbi igazgatási formákkal szemben. Működésének idejére esett a hitbizomány igazgatási apparátusának továbbfejlesztése. A bizottság a herceg megbízásából és nevében végezte irányító munkáját, a herceg állásfoglalásától a legritkább esetben tért el. Határozatairól jegyzőkönyvet, munkájáról jelentést készített és terjesztett fel a gyakran távollevő herceghez, így minden ügyről, mellyel foglalkozott, írásbeli feljegyzés maradt fenn. Ezek a jegyzőkönyvek, jelentések a nagybirtokigazgatás egyedülálló forrásai. Sem korszakunk előtt, sem utána mikor a bizottság szerepét a régensi hivatal és a hercegi titkárság vette át — ennyire pontos képet a birtokigazgatásról nem kapunk. 478 Uo. 4,0 P 155. III. 1756. okt. 10. pont. 480 P 155. III. 1757. márc. 16. pont. 481 P 162. 1782. júl. 27. pont. 10*
