Századok – 1976

Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V

AZ ESTERHÁZY HITBIZOMÁITV IGAZGATÁSA 899 A bizottság szerint „ez nem hasznos a jobbágyokra". Másik uradalmi ügyészt kerestek, ki a „megyével nincs olyan jóban".45 4 A bizottság tehát nem nézte jó szemmel, ha a kapcsolat túl jó volt. A községek igazgatásával a bizottságnak nem sok teendője volt. 1753-ban pl. jóváhagyta a lékai tisztújítási költségeket 45 5 A falusi bírók elleni pana­szokkal a bizottság foglalkozott. 1751 decemberében Sérc község (Sopron m.) elszámoltatta volt bíráját. Megállapította, hogy 49 Ft-tal adós maradt, mely összeget a bíró egy pandúr tartási költségeire szedett be. A bizottság döntése szerint az összeg felét a bíró, felét a község viselte.45 6 1755-ben egy jobbágy tett panaszt a lajtapordányi bíró ellen, ki egy elhagyott telken házat épített, a telek nagy részét elfoglalta. A bizottság az elnököt, gróf Herbe­villert küldte ki helyszíni vizsgálatra.45 7 Egy hasonló vizsgálatból derült ki, hogy a szárazvámi bíró írástudatlan volt.45 8 Más esetekben a bizottság ügyelt arra, hogy a bírák írástudó emberek legyenek, az igazgatást gonddal végez­zék.45 9 A bizottság hatáskörébe tartozott a kézművesek letelepedésének enge­délyezése. 1751-ben hozzájárult, hogy egy csizmadialegény Szarvkőn, a követ­kező évben egy mézeskalácsos Csornán letelepedjék. A céhhel azonban külön kellett egyezkedniök.46 0 Az igazgatási feladatok közé tartozott Széleskút község 1746 1747. évi állat járvánnyal kapcsolatos kiadásainak megtérítése. A költségeket Sop­ron megyétől kérték, mivel azok a megyei rendeletek végrehajtásából adód­tak.46 1 1752-ben az uradalmi hivatalok szedték be a községektől a kiirtott raga­dozó madarak fejét, lábát, szárnyát, melyeket gróf Herbeviller elégettetett. 1757-ben külön felhívta a bizottság a községeket, hogy az előírt módon és időben a verébfejeket szolgáltassák be.46 2 A bizottság tartotta a kapcsolatot más hatóságokkal, hivatalokkal. 1752-ben pl. a soproni hercegi házak ügyében a városi tanáccsal tárgyaltak.463 1758-ban a pozsonyi kamara igényelt kismartoni telket sólerakás céljára. 1781-ben Léván postaállomást létesítettek, melyhez a telket az uradalom adta. Az állomás létesítése előnyös volt az uradalomnak is, mivel évi egy dukátot szedtek érte.46 4 A kapcsolattartás azt is jelentette, hogy a hatóságoknál „jó barátokat szerezzenek, az előforduló ügyek jobb elintézésére".46 5 Ezt a célt ajándékokkal igyekeztek elérni. 1751-ben a Vas megyei alispán Kőszegen tanuló fiának adtak 65 öl tűzifát, valamint Fekete György személynöknek 100 mérő zabot. „Hogy a személynök még mit kap, azt az országgyűlés következő ülése után döntjük 464 P 162. 1782. júl. 73. pont. 455 P 155. II. 1753. szept. 9. pont. 456 P 108. Rep. 64. Fase. B. No 14 et NB. 1751. dec. 8. pont. 457 Uo. No 30 et NB. 1755. dec. 3. pont. 458 Uo. No 31 et NB. 1757. jan. 7. pont. 459 Uo. Fasc. A. No 1. 1743. után. 5. pont. 460 Uo. Fasc. B. No 14 et NB. 1751. dec. 84. pont; No 20 et NB. 1752. jún. 43. pont. 461 Uo. No 14 et NB. 1751. ápr. 8. pont; No 26. 1752. jún. res. 9. pont. 482 Uo. 1. pont; No 31 et NB. 1757. jan. 22. pont. 463 Uo. 1752. jún. res. 14. pont. 464 P 155. III. 1758. aug. 5. pont; P 162. 1781. aug. 41. pont; 1784. júl. 68. pont. 465 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 31 et NB. 1759. instr. 19. pont. 10 Századok 1976/5.

Next

/
Thumbnails
Contents