Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
890 KÁLI.AY ISTVÁN A levéltár dologi ellátásáról kevés adatunk van. 1753-ban a bizottság két font spanyol viasz, a következő évben pergamen (perek lemásolására) beszerzését engedélyezte.36 0 1754-ben Schmiliár levéltáros a „sötét szobában" egy szekrényt kapott, a bizottság egyre szaporodó iratainak elhelyezésére.36 1 Könyvtári adatunk mindössze egy van. 1780-ban Netten könyvtáros javasolta, hogy 13 730 Ft-os költséggel nyomassák ki az Acta Sanctorumot. Ez 12 év alatt 240 000 Ft hasznot hozna — írta. A bizottság nem javasolta, mivel „nagyon nehéz 500—1000 előfizetőt gyűjteni, a nélkül pedig nincs semmi biztosíték, hogy megtérül a kiadás".362 13. Panaszok, kérvények A bizottság megalakulásától kezdve foglalkozott a jobbágyok kérelmeivel, panaszaival. Panaszokat első fokon a felügyelőnél vagy tiszttartónál - kivéve ha ellene szólt — lehetett benyújtani, ők továbbították a bizottsághoz. A bizottság kapta a közvetlenül a herceghez eljuttatott kérvényeket is, valamint közvetlenül a bizottsághoz is adtak be a panaszosok ilyeneket. Az úriszék elé tartozó ügyeket nem lehetett panaszos ügyként kezelni.30 3 A bizottság megalakulását a községekben éppen azért hirdették ki, hogy ha valaki panaszt akart tenni, tudja, hova kell fordulnia, hol és mikor találja meg a bizottságot.36 4 A cél az volt, hogy az uradalmak és a tisztviselők a panaszokat egységesen, rendben és lelkiismeretesen intézzék. 1766-tól minden kérvényt felvettek a jegyzőkönyvbe, ill. külön jegyzőkönyvet - ún. Memorialien Protokollt vezettek. A határozatot, melyet az érintettek eredetiben kaptak meg,365 a bizottság a felek meghallgatása után hozta. Minden kérvénnyel 14 napon belül foglalkoztak. Ha valamilyen kegyet kértek, a bizottság azt mérlegelte, az illető méltóe a kegyre.36 6 A bizottságra a kérelmek intézése meglehetősen nagy munkát rótt, hiszen nagy számú beadvánnyal kellett foglalkoznia. így pl. az 1751 májusi ülés 26, a decemberi 100, az 1754 decemberi 75, az 1755 decemberi 38, az 1757 januári 27, a márciusi 88, az augusztusi 17 kérvényt intézett el. Volt olyan ülés is — az 1781 márciusi —, melyen más napirend nem is volt.31, 7 Az intézés azt jelentette, hogy határozatot hoztak vagy más hivatalhoz küldték át őket. A bizottság elé került panaszos ügyek meglehetősen sokrétűek. 1743 júliusában néhány büdöskúti jobbágy amiatt adott be panaszt, hogy a szántók és telkek, valamint ebből következőleg az adó felosztása egyenlőtlen volt. A szarvkői tiszttartó és mások vizsgálták az ügyet: panaszukat - mint nem helytállót, — elutasították. Nyugalomra, a további panasztevéstől való tartózkodásra intették őket.36 8 1756-ban a boldogasszonyi jobbágyok panaszolták be bírájukat,ki állatait az uradalmi réten és legelőn tartotta. A bizottság szerint, ha állatait ott legelteti, fizetnie kell, mint minden jobbágynak.36 9 1759-ben a 360 P 155. II. 1753. jan. 14. pont; P 108. Rep. 64. Faso. B. No 30 et NB. 1754. dec. 16. pont. 361 Uo. 17. pont. 362 P 162. 1780. máj. 45. pont. 363 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 1. 1743. instr. 13. pont. 364 Uo. No 2., No 6. 1751. után, instr. 365 P 149. DDD. No 77. 1766. jún. 4. Körlevél. 366 P 108. Rep. 64. Fasc. C. No 40 et С. 1786. júl. res. 1. pont. 367 P 162. 1781. márc. Kérvények. 368 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 3. 1743. júl. 22. pont. 369 Uo. Fasc. B. No 30 et NB. 1756. márc. 10. pont.
