Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
AZ ESTERHÁZY HITBIZOMÁITV IGAZGATÁSA 891 herceg rendelt el vizsgálatot az erdészek és vadászok ellen, „kik a jobbágyoktól pénzt csikartak ki, károsították őket".37 0 1769-ben a pásztói jobbágyok erdővel kapcsolatos panaszát vizsgálta a bizottság.37 1 1780-ban aközéppulyai jobbágyok a hercegi levéltáros ellen adtak be panaszt, ennek tárgya azonban nem ismeretes.37 2 1782-ben a sztrecseni (Trencsén m.) postamester és jobbágyok tiszttartó elleni panaszos ügyében a bizottság szembesítette a feleket.37 3 Egyéb kérvényekben részint telkek utáni szabadságot, könnyítést, örökös jobbágyságból való elbocsátást, gabonát, taxaelengedést kértek. Örökös jobbágyságból való elbocsátás a bizottság 50 éves működése során csak egy alkalommal fordult elő, mikor egy bizonyos Timpter Józsefet három dukát lefizetéséért elbocsátottak. A pénzt a kismartoni fizetőhivatal, onnan a kórház kapta.37 4 A bizottság névtelen beadványokkal is foglalkozott.37 5 A jobbágyok panaszain kívül a bizottság elé kerültek mindazon idegenektől származó beadványok is, melyekkel nem az úriszék foglalkozott. Ilyen volt pl. 1743 júliusában a bécsújhelyi tanács panasza a város polgárait ért méltánytalanságok miatt. Különösen azt sérelmezték, hogy az uaradalmak a gabonaeladást nem Bécsújhelyen, hanem másutt bonyolították le.37 6 1756-ban Kismarton város panaszát tárgyalta a bizottság. A számvevőt bízták meg a vizsgálattal és azzal, hogy a bizottságot részletesen tájékoztassa.37 7 14. Jogszolgáltatás A hitbizomány területén élő jobbágyok büntető és polgári ügyeiben alsó szinten az úriszék szolgáltatott jogot. A korszak úriszéke elsősorban abban különbözött a korábbi századokétól, hogy — a szakképzett uradalmi tisztviselői réteg kialakulásával — szűkebb körű lett, egyre kevesebb idegen bírót — és csak fontosabb ügyekben — hívtak meg.37 8 Büntető ügyekben az úriszék volt illetékes, de „az ügyeket a törvények megtartása szempontjából felül kell vizsgálni", ami megkeresés útján vagy hivatalból történhetett. <A kisebb megfontolást igénylő polgári ügyeket az uradalmi tiszttartó intézte, tőle a bizottsághoz lehetett fordulni. Jelentősebb polgári ügyekben az úriszéknél lehetett keresetet beadni, ahonnan szintén a bizottsághoz vezetett a panasz útja.37 9 A bizottság tehát felügyeletet gyakorolt az úriszék felett. Emellett maga is működött úriszékként (vegyesfokú fórum), illetve ítélkezett olyan ügyekben, melyekről közvetlenül tudomást szerzett, vagy ha keresetet nála nyújtottak be. Ilyenkor a több napig, hétig tartó ülések első napjaiban magukat „úriszéknek" nevezték. így pl. 1751 decemberében, 1756 októberében, 1781 augusztusában, vagy 1785-ben. A következő évben a herceg — a jogszolgáltatás meggyorsítására - úgy rendelkezett, hogy a keresetet az alsó szintű fórumnál kell beadni. Ez a tiszttartót, vagy az úriszéket jelentette. A rendel-370 Uo. No 31 et NB. 1759. instr. 12. pont. 371 P 149. DDD. No 273. 1769. márc. 7. pont. 372 P 162. 1780. máj. 12. pont. 373 P 162. 1782. júl. 72. pont. 374 P 165. III. 1758. máj. 27. pont. 376 P 162. 1782. júl. 41. pont. 376 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 3. 1743. júl. 8. pont. 377 Uo. Fasc. B. No 30 et NB. 1756. márc. 8. pont. 378 EcJchart, 30. 379 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 1. 1743. instr. 12. pont.
