Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
888 KÁLI.AY ISTVÁN vitelét személyesen és közvetlenül ellenőrizte, előbb szóban, majd írásban jelentett azokról a bizottságnak.33 2 Ez állást foglalt és véleményét írásban közölte a herceggel. A perek túlnyomó többsége birtokper volt, területi követelésekért folyt. Ilyen volt 1743-ban a bujáki, a csornai (egy kúria és a hozzátartozó két jobbágy kiadása iránt), a borjádi (a dombóvári uradalomhoz tartozó pusztára az Ányos család is igényt tartott) és a kaposvári uradalommal kapcsolatban.33 3 1756 májusában a bizottság utasította a kőszegi uradalmi ügyészt, hogy a Bács megyei részbirtokokért két-három éve kezdett pert folytassa. Októberben a kapuvári uradalom egyik elhagyott házára, kertjére és malomhelyére vonatkozó adománylevelet mutatott be az Odor család. A bizottság azt vizsgálta, hogy a család birtokolta-e a javakat, hogyan került ki azok birtoklásából és megtörtént-e a statutio. Ugyanebben az időben volt vita a hitbizomány és gróf Esterházy Károly] tétényi jobbágyai között, egy' rét miatt. ,,E1 kell venni a rétet tőlük" — mondta a bizottság.33 4 1 7 5 8-ban a Sopron megyei alispánnal támadt vita, aki néhány küllői (kapuvári uradalom) jobbágytelket magáénak vallott.33 5 1781-ben a Bogyay kanonok a halápi birtok egy részét, melyet az uradalom korábban elfoglalt, visszafoglalta és fegyveresekkel őriztette.33 8 A határpereket kiemelten kezelték, 1731 1807 között a jogügyigazgató elnökletével külön üléseket tartottak ezek állásáról.33 7 A jogügy igazgató a bizottság rendes ülésein beszámolt a perekről. Az volt a vélemény, hogy sok pénzbe kerültek és ezért kiegyezésre kellett törekedni. A határpereket a kerületi felügyelők is megszüntethették, de csakis a herceg előzetes tudtával.33 8 A védelemhez szükséges okleveleket a bizottság ülésen vizsgálták meg. Az ügyészekhez intézett utasításokat néha nem írták be a jegyzőkönyvbe, hanem a levél másola- -tát csatolták.33 9 1756 októberében a Visegrád és Szokolya közti határperről jelentett Jeszenák jogügyigazgató; 1758-ban egy, a csornai préposttal folyt ' határvita szerepelt a bizottság napirendjén.34 0 1782-ben a gácsi, divényi Forgách és a vitnyédi hercegi uradalmak közti határt jelölik ki.34 1 Már fentebb is láttuk, hogy a bizottság a pereket túl költségesnek tartotta, ezért — ha lehetett — egyezségre buzdította az uradalmi ügyészeket. Erről szólt az 1750 októberi hercegi utasítás is.34 2 A következő évben a bizottság azt mérlegelte, nem lenne-e előnyösebb a Bujákért folyó perben gróf Grassalkovichcsal kiegyezni.34 3 1753-ban egyezség jött létre Forgách Lászlóval, valamint a somfalvai adósság ügyében.34 4 1788-ban a herceg úgy intézkedett, hogy ha a jogügyigazgató jónak látja egyes ügyekben a megyegyezést, azt neki kell jelenteni.34 5 332 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 1. 1743. instr. 9—10. pont; Fasc. B. No 12. 1761. ápr. instr. 6. pont. 333 Uo. Fasc. A. No 3. 1743. júl. 2, 3, 9, 10. pont. 334 P 155. II. 1756. máj. 2. pont; III. 1766. okt. 4, 7. pont. 335 P 156. III. 1768. aug. 2—3. pont. 338 P 162. 1781. aug. 19. pont. 337 Bakács, 59. 338 P 108. Rep. 64. Fasc. C. No 38 et NB. 1770. instr. 9. pont. 339 P 165. II. 1763. jan. 16. pont. 340 P 165. III. 1766. okt. 16. pont, 1768. aug. 1. pont. 341 P 162. 1782. nov. 6. pont. 342 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 5. 10—11. pont. 343 Uo. Fasc. B. No 10. 1761. márc. 344 P 156. II. 1753. jan. 2. pont; 1753. szept. 12. pont. 345 P 108. Rep. 64. Fasc. C. No 40 et В. instr. 1788. 6. pont.
